Paradigmaváltás, szemléletváltás, szemléletformálás

Amikor egy adott időszakban egy adott szakmai-tudományos területen működő szereplők többsége által érvényesnek tekintett közös tudás már nem elegendő valamennyi felmerülő kérdés megválaszolására, akkor az uralkodó paradigma meggyengüléséről, majd válságáról beszélünk. Amikor a „kivételek” úgy megszaporodnak, hogy, úgymond, megrendül a „főszabály”. Ilyenkor új nézőpontra, új megközelítésre van szükség. Adott esetben épp arra, hogy másképp gondoljunk a jelenségre, mint ahogy addig gondoltunk rá, akár arra, hogy félretegyük mindazt, amit az iskolában tanultunk. A szemléletformálás, szemléletváltás értelmezhető az utazók, a turisztikai szolgáltatók vagy akár a lakosság tekintetében is. A szemléletformáló programok fejlesztése és megvalósítása a Magyar Turisztikai Szövetség egyik – ha nem a legfontosabb – feladata.

A szemléletformáló programokkal hozzá kívánunk járulni ahhoz, hogy az utazók minél inkább tudatos, felelős döntéseket hozzanak. A szemléletformáló programok alkalmasak lehetnek az utazók minőség iránti igényének megerősítésére, a védjegyek és minősítések alapján elvárható szolgáltatási színvonal tudatosítására vagy éppen a helyi termékek iránti kíváncsiság felébresztésére.

A turisztikai szolgáltatók – ezen belül hangsúlyosan a fejlesztések megvalósításában részt vevők – is fontos célcsoportot jelentenek a szemléletformálás tekintetében. Fontos tudatosítani, hogy az egyes szolgáltatók a saját szolgáltatásukon túlmutató felelősséget is viselnek a vendég „teljes utazási élményéért” (value chain). Ennek elsődleges eszköze a turizmus különböző szegmenseiben keletkező tudás, tapasztalat és elemzések egymás közötti megosztása, a szektor szereplőinek helyzetértékelési, önreflexiós képességének erősítése.

Végül, de nem utolsósorban fontos a lakosság felé irányuló szemléletformálási tevékenység. A „totális turizmus” paradigmájában mindenki vendég, az utazás életformává vált, a fogadó oldalon pedig mindenki potenciális vendéglátó. Az „új turizmusban” meghatározó a helyiekkel való találkozás, a helyeik mindennapjaiba való bekapcsolódás élménye.

Ahogy a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia fogalmaz: „A 21. század turistája számára egyre fontosabbá válik a helyiekkel való megismerkedés, a velük való találkozás, interakció. Ezért az „új turizmusban” az is kulcsfontosságú, milyen élmény éri a belföldi vagy külföldi látogatót akkor, ha az utcán útmutatást kér, ha tömegközlekedési eszközön utazik, ha boltban vásárol. A turistákkal való interakció során minden magyar hazánk belföldre akkreditált nagykövete is egyben, ezért kulcsfontosságú olyan szemléletformáló, érzékenyítő akciók megvalósítása a lakosság körében, amelyek elősegítik a helyiek bevonását, támogatják, hogy a lakosok megértsék, milyen szerepe van a térségben a turizmusnak, hogyan segíthetik ők maguk is saját eszközeikkel, tudásukkal, helyismeretükkel és hozzáállásukkal azt, hogy városukról kedvező kép alakuljon ki a látogatók fejében, hogyan válhatnak a saját értékeik leghitelesebb tolmácsává.”