Minőség-díj

Év szállodája díj

„Csillagok, csillagok….”

Az „Év Szállodája” pályázat kapcsán kérdeztük Könnyid Lászlót (Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége) és Princzinger Pétert (Magyar Turisztikai Szövetség) mit lehet elmondani a turisztikai szolgáltatások világában elterjedt különböző díjakról, és mik a tanulságai az „Év Szállodája” pályázatnak.

Kádár Kristóf: Hogy kell elképzelni a turizmusban alterjedt minőségbiztosítási megoldásokat?

Könnyid László: A turisztikai ágazatban legalább 60 olyan védjegy, tanúsítvány, díj vagy cím ismert, amelyek egy szolgáltatót, egy szolgáltatást vagy egy személyt minősítenek valamilyen szempontok alapján. A különböző minősítések sokfélék abból a szempontból, hogy kik adományozzák és hogy kik, milyen feltételekkel kaphatják meg, illetve nyerhetik el ezeket. A védjegyek aprólékosan kidolgozott és transzparens követelményrendszerétől kezdve széles a skála a kevésbé cizellált szakmai díjakon keresztül a szinte ellenőrizhetetlen tartalmú „szimpátia szavazásokig”.

Princzinger Péter: A különböző minősítések terén megfigyelhető kavalkád nem önmagában problémás, hiszen minden szakmai területnek szuverén joga eldönteni, hogy milyen teljesítményeket hogyan ismer el. Azonban a minősítések egy jelentős hányadának – egy adott szakmai közösség elismerésének kifejezése mellett – fontos funkciója a felhasználók, a vendégek tájékoztatása, orientálása. Amennyiben a vendég számára nem egyértelmű, hogy egyik-másik elegáns alakszerűséggel kiállított oklevél, tanúsítvány, pecsét vagy kisplasztika tulajdonképpen milyen minőséget is igazol, úgy az csak egy esztétikai elem az enteriőrben. Van teendő ugyanakkor a fogyasztói tudatosság fejlesztése terén is, ez átvezet a lakossági szemléletformálás témájára.

KK: A szaksajtóban olvashattuk, hogy az Magyar Szállodák és Étterek Szövetsége kellő számú jelentkező hiányában „kénytelen volt lemondani” az „Év Szállodája” pályázatot.

KL: Tény, hogy a 2013 óta sikeres az „Év Szállodája” pályázatra 2017-ben csupán vidéken a 4* full service kategóriában volt megfelelő számú (azaz 8 hotel) jelentkező, ezzel szemben a többi kategóriában 3 alatt volt a nevezők száma. Adott esetben látszólag paradox módon éppen az szolgálhatja a minőséget, ha nem kerül kiadásra egy díj. Kétes értékű elismerés lett volna az az „Év Szállodája” oklevél egy hotel recepcióján, melyet adott esetben két pályázó közül lehetett volna kiválasztani. Éppen ezért, a minőség iránti elkötelezettség okán döntött úgy az MSZÉSZ, hogy nem adja ki a címet, csak azért, hogy 2017-ben is legyenek díjazottak. Hanem inkább érvénytelenítettük a pályázatot, és felmérést végeztünk arra vonatkozóan, hogy a szolgáltatók véleménye szerint miként kellene úgy alakítani a jövőben a pályázati feltételrendszert, hogy az motiváló legyen tagszállodáink számára.

KK: És kiderült, hogy miért volt viszonylag alacsony a pályázási kedv?

KL: Egyrészt azért, mert a potenciális pályázók kapacitás-problémákkal küzdenek, másrészt mert az elmúlt években általában kénytelenek voltak elhalasztani, elodázni a fejlesztéseket. A következő kiírás már egy, a korábbinál jóval nagyobb marketing támogatást tartalmaz a Magyar Turisztikai Ügynökséggel kötött megállapodás segítségével, de ezzel párhuzamosan az is feladat, hogy a pályázaton induló szállodákkal megismertessük a marketing támogatás valós értékét, az abban rejlő piaci lehetőségeket.

KK: Milyen tervek vannak a minősítési rendszerrel kapcsolatban a Magyar Turisztikai Szövetség keretében?

PP: A Szövetség elsősorban képzési szolgáltatásokkal kíván hozzájárulni szolgáltatások minőségének javításához. Nemrég indult a szálláshelyek nagyszabású felújítási és bővítése programja, a Kisfaludy Program, ez a „hardver” fejlesztést szolgálja. Ugyanilyen fontos azonban a „szoftver” is: a dolgozók sokrétű szakmai tudása, elhivatottsága és a közösség társadalmi felelősségvállalása is. Ez a tudás és a vendekre való odafigyelés a különböző véleménynyilvánító oldalakon, ajánló rendszerekben csapódik le, az ott szerzett magas pontszámok adják a visszaigazolást a kollégák lelkesedéséről, szakmai rátermettségéről. A Szövetség ezen a téren tervez beavatkozásokat, olyan, a „soft skill-eket” erősítő képzéseket tervezünk meghirdetni, amelyeket az oktatás különböző szintjei ma nem fednek le. A szolgáltatók számára értéket jelentő olyan új képzések bevezetésére kell gondolni, mint például a recepciósok számára a „customer service” ismeretek és készségek, vagy az „országismereti” tartalmak – a vendégek minél jobb minőségű kiszolgálása érdekében. Azután ezek a többlet-képességek akár beépíthetők a pályázatba és értékelhetők a minősítés szempontrendszerében. Utalva a korábban mondottakra, például az „Év Szállodája” brand mellé szükséges egy edukációs program a nagyközönség felé is, mivel kevesen tudják mit is jelentenek tulajdonképpen a szállodák nevei mellett feltüntetett csillagok.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Close