Kuratóriumi tagok

Vitézy Dávid

Vitézy Dávid: úgy fejlesszük a turizmust, hogy az a helyieknek is jó legyen

Interjúsorozatunkban a Magyar Turisztikai Szövetség kurátorai válaszolnak kérdéseinkre. Válaszaikból reményeink szerint kirajzolódik, mit várhat a turisztikai szakma a „szövetségek szövetségének” megalakulásától, a legnagyobb befolyással bíró szakemberek összefogásától.

Ezúttal Vitézy Dávidot, a BKK alapító vezérigazgatóját, a Magyar Turisztikai Ügynökség közlekedésszakmai tanácsadóját kérdeztük, aki a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója is.

Mit vár 2018-ban saját területén?

A turizmusban óriási a lehetőség, hihetetlenül értékes export a hazai gazdaság számára. Az ágazat robbanásszerűen növekszik, a repülőtér forgalma és a szállodai vendégéjszakák száma sorra rekordokat dönt, és a tendencia országos. Ez a mértékű növekedés új kihívások elé állítja a közlekedést is. A reptéri buszjárat olyan igénynek van kitéve, hogy már sűríteni kellett a menetrendet, a korábbinál sokkal gyorsabb vonatokon lényegesen többen utaznak a Balatonra és nemcsak belföldiek, illetve új problémák is jelentkeztek például a segway-ek és egyéb motorizált járművek közlekedésének szabályozása körül. A gyalogosforgalom szintén olyan mértékben bővült, hogy szinte szétfeszíti Budapest belvárosát. Ezeket mind kezelni kell.

A közlekedést érthetővé, könnyen használhatóvá kell tenni a turisták számára, ahogyan tettük például annak idején a BKK-nál a soknyelvű jegyautomatákkal vagy az ügyfélközpontok idegen nyelvű tájékoztatásával. Számos további feladat van még, különösen az országos közlekedésben.

De egy másik szempontot is látni kell: az is feladatunk, hogy a turizmus és a helyi lakosság érdekei között egyensúlyt teremtsünk, és csökkentsük a súrlódási pontokat, mielőtt olyan viták kezdődnek, mint számos nyugat-európai nagyvárosban.

Hogyan alakulhat Magyarország turizmusa 2022-ig?

Három hatást különböztetnék meg.

Az első az overtourism jelensége, amelyet sok európai nagyvárosnál tetten érhetünk. A turisták és az ott élők közötti konfliktus óhatatlanul bekövetkezik, még akkor is, ha tudjuk, hogy sok vendéglátóhely nem tartaná fenn magát csupán magyar vendégekből, és a turizmusnak köszönhetően a város sokkal színesebb, hiszen egy sor új kávézó, kiülős hely, étterem, szórakozóhely nyílt, és hihetetlenül gazdag a programválaszték. De a hosszútávon fenntartható turizmushoz az itt élők érdekeire minden esetben tekintettel kell lenni, és erre minden szabályozásnál is fontos odafigyelni. A következő négy év egyik fontos feladata lesz szerintem a széles körű turizmusellenes hangulat megelőzése, amit az ember már az utcán járva is tapasztal Portóban vagy Barcelonában.

A második, amit kiemelnék, hogy a turizmus rendre két számjegyű százalékos növekedése meg tudja teremteni a forrásokat azokra a fejlesztésekre is, amelyekre régóta vár a szakma, de a helyiek érdekeit is szolgálja. Ilyen a kötöttpályás reptéri kijutás és a gyorsforgalmi út felújítása, a pályaudvarok rendbe tétele, a várba való feljutás egyszerűsítése akár mozgólépcsős megoldással, új gyalogos sétányok létesítése, vagy a Gellért-hegy újra birtokba vétele és könnyen elérhető közparkká alakítása.

A harmadik pedig, hogy ez a fajta fejlődési folyamat az ország többi részében is érvényesül 2022-ig, ennek érdekében számos fejlesztés szükséges, elég csak a balatoni hajózás, a kerékpáros turizmus, dunakanyari gyorshajók, vagy a vidéki tömegközlekedés magasabb szintre emelésére gondolni. Fontos, hogy a turistákat kicsábítsuk Budapest határain kívülre. Mindebben nagy szerepet játszik a Magyar Turisztikai Ügynökség és a Magyar Turisztikai Szövetség összehangolt munkája is.

Mi lehet Magyarország számára a legfontosabb versenyelőny a turizmus területén?

Szerintem az a fajta autentikusság megőrzése nagyon fontos, amely még mindig jellemez bennünket. Még Budapest belvárosában is viszonylag könnyen talál az ember olyan helyeket, ahol helyiek között lehet. Ezt sok nyugat-európai nagyváros nem mondhatja el magáról, ahol a turizmus megette a belvárost, Velence jól ismert példa erre.Budapest nemcsak díszlet, még megvannak a hangulatos éttermek és kocsmák, kis art mozik, kedves parkok. Van mit tenni, de figyelni kell rá, hogy ezek az értékek meg is maradjanak és pusztán a magasabb bérleti díjak és profit miatt ne tudják kiszorítani a konformizált tömegturizmust kiszolgáló helyek ezeket. Ez ugyanolyan fontos, mint az, hogy az Airbnb ne szorítsa ki a lakókat a belvárosból, illetve vidéken is olyan fejlesztések kellenek, amelyek nem nélkülözik a lelket és nem csak a gyors bevételszerzésről szólnak, hanem a helyieket is szolgálják. A Balaton néhány egész évben működő sikeres, stabil helye is erre épít – elég ha a Kistücsökre gondolunk.

A másik óriási dolog, hogy soha ekkora volumenű kulturális és múzeumfejlesztés nem tudott korábban megvalósulni Budapesten, mint most, ideértve a Liget Projekben épülő és megújuló intézményeket, az Iparművészeti Múzeum, vagy a Közlekedési Múzeum megújítását.

Épp a turizmus szárnyalása teszi lehetővé, hogy százmilliárdokat költsön az ország ehhez hasonló kulturális fejlesztésekre, globálisan is új szintre emelve ezzel a Főváros kulturális turizmusát és új látogatói köröket is elszólítva Budapestre.

Mit vár a Magyar Turisztikai Szövetség színre lépésétől?

Az állam a Magyar Turisztikai Ügynökséggel a korábbinál ezerszer szervezettebbé tette a turizmusirányítást és világos ambíciókat rögzített. Erre adott természetes válasz volt a szövetség létrejötte, amely biztosítja a turisztikai érdekvédelmi és ágazati szereplők hasonlóan szervezett együttműködését és azt, hogy a teljes képet a maga szerteágazó működésével együtt lássák a döntéshozók. A szövetség tagjainak együttműködése révén rengeteg együttműködés érhető el, ami újabb lendületet ad a turizmus egészének. Néha ez kisebb, mégis jelentős lépéseken keresztül kel életre, mint amilyen az is lehetne például, ha megoldott lenne, hogy egy vendégéjszakához az adott térségben ingyenes tömegközlekedés is kapcsolódna, ahogy az egész Svájcban működik a turisztikai ágazati szereplők és az állam együttműködése révén. Vannak jó példák Európa-szerte, az MTÜ létrejötte és a Szövetség működése, a magán és állami szereplők együttműködése megteremti a lehetőséget, hogy ezeket Magyarországon is végre megvalósítsuk.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Close