Kuratóriumi tagok

Princzinger Péter

Szinergiák mentén
Interjú Princzinger Péterrel, az MTSZ elnökével

A végéhez érkezett interjúsorozatunk, amelyben a Magyar Turisztikai Szövetség kurátoraival beszélgettünk. Az volt a célunk, hogy válaszaik alapján kirajzolódjon, mit várhat a turisztikai szakma a „szövetségek szövetségének” megalakulásától. Utolsóként Princzinger Péter elnök foglalja össze a szövetség céljait, terveit, küldetését.

Évközi számvetésként összegezné, 2018-ban milyen eredményei és milyen további tervei vannak a Magyar Turisztikai Szövetségnek?

Örömmel. Az év első felében elértük, amit szerettünk volna, nevezetesen, hogy a szövetség fogadja magába azt a 30-35 (jelenleg 32 tagunk van) szakmai szervezetet, amely a turizmusban meghatározó, és legyen ez egyfajta műhelymunka színtere. A közös gondolkodás és párbeszéd segíti az információáramlást, a tapasztalatcserét, az egyes területek közötti szinergiák megismerését és kihasználását, és a közös célok meghatározását.

Az elmúlt hónapokban elkezdődtek azok a sajtóbeszélgetések, kerekasztalok, kommunikációs próbálkozások, amelyek során a felszínre kerül, hogy a szervezetek mely területeken szeretnének és tudnak együttműködni, vagy, hogy hol van igény új szakmai szolgáltatás elindítására.

Ilyenek lehetnek különböző ötletpályázatok, képzések, az online kommunikáció fejlesztése, bármi, ami elősegíti a turizmus minőségi megújulását célzó programokat. Ide sorolom a Láthatatlan turizmus kutatást, vagy az átfogó Budapest-felmérést, de példaként említhetnék egy, a gyógyvizeink hatásairól készülő felmérést is, amelyet évek óta szorgalmaz több szakmai szervezet, eddig mégsem ültek le közösen és léptek a megvalósítás irányába. Felmerült az is, miért nincs a többi szövetségnek is egy olyan részletes és rendszeres elemzése, mint az MSZÉSZ Trendriportja. Így az is lehet, hogy a jellemzően kapacitáshiányos szervezetektől átvállaljuk mi ezt a feladatot, és több szervezetre kiterjedő közös trendriportot készítünk, ha erre van igény.

Úgy tervezzük, hogy a formálódó elképzelések között a követező félévben felállítunk egy fontossági sorrendet, meghatározzuk a hozzájuk kapcsolódó finanszírozási igényt és megszerezzük a szükséges forrásokat, 2019-től pedig elindulhatnak az egyes projektek.

Ön szerint hogyan alakulhat Magyarország turizmusa 2022-ig?

A célok adottak: 2030-ra 50 millió vendégéjszaka a kereskedelmi szálláshelyeken, 16%-os GDP-ből való részesedés, és plusz 90 ezer munkahely a turizmusban.

A kormány meghatározta, hova szeretne eljutni, és megteremti az ehhez szükséges pénzügyi és jogi környezetet, de az eredményeket már a szolgáltatóknak kell hozniuk. A szakmai szervezetek felelőssége az, hogy tudják-e mozgósítani a tagjaikat, és a fenti célok mellé állítani.

Mi az MTSZ-en belül azt tűztük ki célul, hogy a szakma mind a 370 ezer munkavállalójával megismertessük a stratégia részleteit és szemléletmódját, úgy gondolom, elsősorban ez a céldátumig előttünk álló időszak első harmadának fő feladata.

De az is fontos, hogy találjuk meg és hangoljuk össze a rendszerben ott lévő, még kiaknázatlan tartalékokat. Meggyőződésem, hogy ezek felismerésével, összehangolásával, desztinációs szemlélettel, a célpiacok jobb megismerésével és átfogó marketinggel már most is sokkal nagyobb teljesítményre volna képes hazánk turizmusa.

Mit tart a turizmus fejlődése szempontjából a legnagyobb kihívásnak, és mit a legfontosabb versenyelőnynek?

Kihívást látok a minőségben, a minőség iránti elkötelezettségünkben. Oda kell eljutnunk, hogy ez ne csak üres szó legyen, vagy valami kötelező nyűg, amit egy oklevélért cserébe tartunk csak be, hanem valami, ami őszinte, mert mélyről jövő igényünk van rá. Ebben is segíthetnek azok a szemléletformáló programok és képzések, amelyeket tervezünk.

Szintén kihívás a hosszú távú tervezés: sikerül-e elfogadtatni és megvalósítani, illetve megteremteni hozzá a feltételeket, hogy ne egy-két, hanem nyolc-tíz vagy akár tizenöt évre tervezzünk? Ha ezen a kettőn sikerül átlendülni, nem lesz baj.

Versenyelőnyünk rengeteg van. Jó helyen vagyunk, érdekes az ország, szép a táj, gyönyörű a természeti és épített örökség, gazdag a kulturális élet, van egy ilyen hatalmas nagy kincsünk, mint a víz (folyó, álló-, hideg-, meleg-, fürdő-, ivó- …), és mindehhez olyan mentalitás, olyan szolgáltatói típus társul, amelyhez közel áll hagyományos, szívből jövő vendégszeretet.

Mi várható hosszabb távon a Magyar Turisztikai Szövetség színre lépésétől?

Afelől nincs kétségem, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség hosszú távon élvezi az állam erős támogatását, és a fejlesztésekkel rendkívüli módon megerősíti a „hardver” oldalt. Úgy gondolom, a mi dolgunk, hogy a „szoftver” oldallal tegyük ugyanezt, és rátermett, elkötelezett munkavállalók dolgozzanak a turizmusban, akik mások számára is kedvet csinálnak az ágazathoz. Legyen menő a turizmusban elhelyezkedni, egyben jelentsen ez potenciális jövőképet is a fiatalok számára!

Kapcsolódó cikkek

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Close