Még több turistát várnak 2018-ra az utazási irodák

Tavaly a magyarországi utazási irodák átlagosan több mint 5 százalékkal növelték forgalmukat, egyharmaduk 10 százalék feletti bővülést ért el, és kedvező évre számítanak idén is – mondták az illetékes szakmai szervezetek vezetői a Magyar Turisztikai Szövetség (MTSZ) által a Szamos cukrászdában szervezett sajtóreggelin Budapesten.

Princzinger Péter, az MTSZ elnöke elmondta: az új ernyőszervezetet a turizmus területén működő 11 szakmai szervezet hozta létre a magyar turizmus minőségi fejlődése, a modern magyar turizmus megteremtése érdekében. Az alig 3 hónapos szövetségbe az elmúlt hetekben további 11 turisztikai szervezet lépett be, 6 szövetség felvétele pedig folyamatban van, ez utóbbiak csatlakozási kérelmeiről márciusban döntenek. A „szövetségek szövetsége” az ágazatban működő mintegy 2000 magánvállalkozáson keresztül a hazai turizmus teljes vertikumát lefedi – tette hozzá.

Erdei Bálint, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) elnöke elmondta: a tavalyi eredmények alapján a beutaztatás és a kiutaztatás területén is az utazási kedv és a turisták számának növekedésére számítanak 2018-ban.

A MUISZ mintegy 200 tagirodája évente 170-180 milliárd forintos forgalmat bonyolít, a szervezett turizmus 82 százalékát fedi le. A tavalyi átlagosan 5 százalékos forgalomnövekedést biztatónak nevezte, ugyanakkor jelezte: a turizmus érzékeny iparág, erős a természeti viszontagságoknak és a világgazdasági-világpolitikai folyamatoknak való kitettsége.

A szakember fontosnak nevezte a magas költésű, színvonalas programok iránt érdeklődő egyéni és csoportos utazók Magyarországra csábítását és átlagos tartózkodási idejük növelését. Megjegyezte, hogy tagjaik visszajelzése alapján hiány van a 300-400 szobás, 3-4 csillagos szállodából Budapesten főleg csoportok elhelyezéséhez.

Kálmán István, a Magyar Beutaztatók Szövetségének (MABEUSZ) elnöke szintén kiemelte, hogy minden tagjuk forgalomnövekedést ért el 2017-ben, volt olyan iroda is, amely 20-30 százalékos bővülésről számolt be. Az ázsiai beutaztatók megduplázták az árbevételüket – jelezte.

A szervezet elemzése szerint Budapest erősségei az elmúlt 10 évben megvalósult számos felújítás, a turisták fogadásának több évtizedes hagyománya és a biztonság. A gyengeségek közé sorolták ugyanakkor, hogy hiányzik a repülőtéri közvetlen kötöttpályás összeköttetés a belvárossal, és a pályaudvarok felújításra szorulnak. Problémát jelent, hogy a csoportok engedéllyel nem rendelkező idegenvezetőkkel járják körbe a várost, és nincs ellenőrzés – mondta.

Az érdekképviseletek vezetői szerint a turistabuszok behajtási korlátozása várható a Budai Várban, ami megoldhatatlan problémát jelent a szervezett, buszos turizmus számára.
Princzinger Péter beszámolt arról is, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség stratégiai keretmegállapodást kötött a szövetséggel, ez a további konkrét együttműködési megállapodások jogi alapja. A szövetség nem kívánja átvenni vagy átvállalni az alapító, illetve csatlakozó szervezetektől azok lobbi funkcióját. Az új szervezet a jelenleg még hiányzó, hosszú távon is fenntartható szakmai programokat, szolgáltatásokat kívánja életre hívni, amelyeket a turisztikai szakma szervezetei eddig is fontosnak tartottak, de valami miatt nem jöttek létre eddig – jelezte.