A kiváló szolgáltatási minőség garanciája: a kiváló képzés

A magyar turizmusban zajló paradigmaváltás csak a megfelelő személyzet mellett lehet sikeres. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában megfogalmazott cél a magyarországi turizmus rejtett tartalékainak mozgósítása és fejlődési ütemének gyorsítása, amelyhez elengedhetetlen a jól képzett, minőségi szolgáltatást nyújtani tudó humánerőforrás-kapacitás.

Építhetünk, felújíthatunk infrastruktúrát – ez csak beton, fém és üveg, ha nincs elég elkötelezett, felkészült szakember, aki működteti, fejleszti a szolgáltatásokat, és személyében a mindennapokban képviseli a minőséget. A „hagyományos magyar vendégszeretet” illúziója helyett profikra van szükség. Így a turisztikai szakképzés célja nem lehet más, mint a turisztikai szektorban működő vállalkozások igényeinek megfelelő minőségi és mennyiségi munkaerő-fejlesztés.

A magyar szakképzés általános problémája, hogy „nem feltétlenül azt képezzük, amire szükség van, hanem azt, amit tudunk”. Külön figyelmet kell fordítani a munkaerő és a szakoktatói állomány területi megoszlására, illetve ennek várható alakulására. A már kiemelt desztinációvá nyilvánított és a közeljövőben várhatóan kiemelt turisztikai fejlesztési térségként kijelölésre kerülő fogadóterületeken helyenként már most sincsen, illetve fennáll a veszélye, hogy nem lesz megfelelő létszámban szakember a turisztikai szolgáltatások fejlesztéséhez és fenntartásához, üzemeltetéséhez, illetve a következő generáció felkészítéséhez.

A Magyar Turisztikai Szövetség célja, hogy hozzájáruljon az idegenforgalmi, a vendéglátóipari és a kapcsolódó szakmák vonzóvá tételéhez, egy tervezhető, kiszámítható, vonzó életpályamodell kialakításához. 2017-ben a Magyar Turisztikai Ügynökségnél megkezdődött a turisztikai szakképzési rendszer képzési kínálatának teljes körű feltérképezése, vizsgálata (OKJ, szakmai vizsgakövetelmények, képzési típusok és tartalmak, képzési és kimeneti követelmények, képzéseket folytató intézmények). A Szövetség ezt a munkát a szolgáltatói oldalon beazonosítható igények feltérképezésével, valamint a demográfiai, kibocsátási, munkaerőpiaci és területi folyamatok kutatásával, a képzésfejlesztést támogató információk gyűjtésével és értékelésével tudja folytatni, kiegészíteni.