A szakmai beszélgetésnek ezúttal a Continental Hotel Zara Budapest elegáns félemeleti kávézója adott otthont május 25-én. A szövetség célja – ahogy azt Princzinger Péter elnök, a rendezvény házigazdája bevezetőjében elmondta –, hogy februártól kezdve havi rendszerességű sajtóreggelik keretében nyújtson betekintést egy-egy szakmai szervezet működésébe, eredményeibe, esetleges gondjaiba. A májusi találkozó fókuszában a rendezvény- és konferenciaturizmus, valamint a hazai fesztiválok álltak. Az első témakörről Ganczer Gábor, a Magyar Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetségének (MaReSz) elnöke beszélt, majd Márta István, a Magyar Fesztivál Szövetség elnöke mutatta be a szövetség működését és a magyar fesztiválok sokszínű világát. A sajtóreggeli harmadik vendége, Makranczi Zsolt, az Örökség Kultúrpolitikai Intézet igazgatója a hazai fesztiválkínálat hiánypótló felmérésének eredményeiről számolt be.
A jelenleg 107 tagot tömörítő MaReSz a rendezvényszakma elsődleges képviselője, amely kiszolgálja a szakmai igényeket, valamint képviseli a rendezvényszervezők és az iparág érdekeit – kezdte a szervezet bemutatását Ganczer Gábor, aki nemcsak elnök, hanem a 25 éves MaReSz alapító tagja is egyben. A szövetség segíti tagjait üzletük fejlesztésében, lehetőséget biztosít az egymással való kommunikációra, ezáltal új üzleti kapcsolatok, trendek, technológiák megismerésére. Fontosnak tartják minden olyan állami, üzleti és civil kezdeményezés és erőfeszítés támogatását, amelynek célja, hogy Magyarország megerősödjön a nemzetközi rendezvénypiacon. Ganczer Gábor kiemelte, hogy az érdekképviseletet elsődleges feladatuknak tekintik, minden fórumon arra törekednek, hogy elősegítsék a rendezvényszervezést támogató gazdasági és pénzügyi környezet kialakítását, valamint az infrastruktúra fejlesztését. Ezenkívül sokat tesznek a szakemberképzés elősegítéséért is, oktatást, tréningeket, belső továbbképzéseket szerveznek. Mint elmondta, a hivatásturizmus területén a legmagasabb a költési hajlandóság, ezért ezt a területet igyekeznek fejleszteni. A tematikát és a létszámot illetően igen széles a spektrum: a 200-tól a több ezer fős orvos- és egyéb szakmai vagy vallási kongresszusok kerülnek előtérbe.
Budapestnek az ICCA (International Congress and Convention Association) által összeállított szövetségi rendezvények világranglistáján elfoglalt helye jónak mondható: 2016-ban több mint 700 város közül a 16. helyen végzett (Prága a 11. helyen állt). A legtöbb nemzetközi szervezésű hivatásturisztikai eseménynek továbbra is Budapest a helyszíne: itt szervezték a magyarországi konferenciák több mint 80 százalékát. A legnépszerűbb vidéki konferenciavárosok többek között Szeged, Pécs, Székesfehérvár, Debrecen és Visegrád voltak. A megrendelők pedig elsősorban a britek (19,5%), az amerikaiak (18%) és a németek (17,7%) voltak, de szívesen választották rendezvényük helyszínéül Magyarországot a francia (7,2%), a holland (5,8%) és az osztrák (4,6%) megrendelők is.
Márta István – akit idén újabb három évre választott meg a Fesztivál Szövetség tisztújító közgyűlése – elmondta, hogy a 2002-ben alakult szövetségnek jelenleg 201 tagszervezete van. Elsődleges céljaik közt éppúgy szerepel a szakmai segítségnyújtás és az érdekképviselet a döntéshozó és a kormányzati szervek felé, mint a szakmai minőségbiztosítás és a kulturális örökség megóvása, de rendkívül fontosnak tartja a közösségfejlesztést is, valamint a társadalmi esélyegyenlőség, a prevenció, az életminőséget javító programok elősegítését a fesztiválok mint kulturális összekötő hidak segítségével. Az elnök feladataik közé sorolja a hazai és nemzetközi kapcsolatépítést és kapcsolattartást egyéb társszakmai és partnerszervezetekkel, de ugyanilyen fontosnak tekinti információk biztosítását, a szakmai találkozók, képzések, konferenciák szervezését és egyfajta nevelési, oktatási tevékenységet is. A szakember kitért arra is, hogy a szövetség kidolgozott egy minősítési rendszert, amely alapján szűrik a fesztiválokat. A Magyar Fesztivál Regisztrációs és Minősítési Program jelenleg 534 regisztrált és 137 minősített fesztivált tart nyilván (habár a hazai fesztiválpaletta ennél jóval nagyobb, mintegy 4000 rendezvény nevezi magát fesztiválnak). Büszkék arra, hogy 39 ország 715 fesztiválja közül 30 magyar pályázó is elnyerte a Minősített Európai Fesztivál (EFFE Label) kitüntetést, és 26 pályázó közül a győri Öt Templom Fesztivál tudhatja magáénak a „EFFE Laureate Festival” elismerést.
Makranczi Zsolt elmondta, hogy a magyarországi fesztiválok átfogó vizsgálatára utoljára 13 évvel ezelőtt került sor. Az akkori kutatás hosszú időre referenciaponttá vált, és segítette a döntéshozókat a minőségi szempontok érvényre juttatásában. Jelen kutatás célja is hasonló, a 2016-os hazai fesztiválkínálatot, elsősorban annak támogatási és finanszírozási gyakorlatát, valamint legfontosabb adatait, mutatóit és trendjeit gyűjti össze és elemzi. A kutatást az Örökség Kultúrpolitikai Intézet végezte a Magyar Művészeti Akadémia Titkársága felkérésére, a Magyar Fesztivál Szövetség szakmai támogatásával. Az öt elemre (az állami finanszírozás feltérképezése; az önkormányzatok fesztiváltámogatásainak elemzése; a hazai fesztiválok jellemzőinek vizsgálata; a fesztiválszervezők véleményének, tapasztalatainak ismertetése; külföldi trendek bemutatása) épülő kutatás és felmérés a hazai fesztiválkínálat és támogatási gyakorlat több szempontú elemzését, illetve a differenciált és csoportosított minőségi preferenciák összehangolásának elősegítését kívánja lehetővé tenni. A tanulmány egyik konklúziója, hogy Magyarország dinamikusan fejlődő fesztiválkínálata komplex, sokszínű, ezáltal mindenki megtalálhatja az ízlésének megfelelőt. A nagy látogatószámú fesztiválok egyértelműen emelik a rendező település presztízsét, és hosszú távú, kimutatható gazdasági növekedést is generálnak, nem egy közülük ma már fontos turisztikai (sok esetben külföldi turistát is vonzó) attrakcióvá vált.
Forrás: turizmus.com
Fotó: Szöllősi Mátyás / MMA