Légli Ottó: A borturizmus új dimenzióját hozhatja a gasztroturizmus fejlődése
Interjúsorozatunkban a Magyar Turisztikai Szövetség (MTSZ) kurátorai válaszolnak kérdéseinkre. Válaszaikból, reményeink szerint, kirajzolódik, mit várhat a turisztikai szakma a „szövetségek szövetségének” megalakulásától, a legnagyobb befolyással bíró szakemberek összefogásától.
Ezúttal Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke válaszol kérdéseinkre.
Mit vár 2018-ban a saját területén?
2018 a megújulás éve. A hegyközségi szervezetben idén zajlott le a tisztújítás folyamata helyi, borvidéki és országos szinten. E folyamat részeként a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) is új elnökséget választott.
Az alulról építkező szakmai szervezet megújulási képességét mutatja, hogy hegyközségi és borvidéki szinten is több új képviselő került megválasztásra. A nemzeti tanácsban 13 borvidékünk képviseletében 17 új küldött kezdte meg az országos érdekképviseleti munkát.
Biztos vagyok benne, hogy az új összetételű HNT folytatja a szakma minőségi megújulását, és fontos döntéseket hoz az ágazat jövedelmezőségének biztosítása érdekében.
Ami az idei szőlőtermést illeti, a termelők a korai virágzás és kötődés miatt – amelyre már régóta nem volt példa – az egész országban nagyon derűlátóak. A szőlők általában véve szép képet mutatnak, és korai szüretre készülhetünk, de nagyon sok függ még attól, hogy a nyár csapadékos vagy száraz lesz-e, illetve kell-e számolni további viharokkal vagy akár jégesőkkel.
Hogyan alakulhat Magyarország turizmusa 2022-ig?
Magyarország turisztikai kínálatában, véleményem szerint, dinamikus fejlődést eredményez majd a borturizmus.
A bor bizalmi termék, amely mögött egy borász, egy család, egy termelői közösség áll. A borturizmus ennek a bizalomnak a kialakításában is kiemelt szerepet tölt be.
A magyar borágazat kínálata nagyon széles palettán mozog. Minden fogyasztó találhat magának olyan borvidéket, amelynek borai közel állnak az ő ízlésvilágához. Ami pedig a borturizmus fejlődésének dinamikáját biztosítja, az a tény, hogy a magyar bor emberléptékű, a borvidékek bejárhatók, felfedezhetők.
A magyar borturizmus fejlődését vetíti előre a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által 2017-ben készített reprezentatív felmérés, amely szerint a magyar emberek többségének a bakancslistáján szerepelnek a magyar borvidékek. Leginkább az adott borvidék történelme és a borászati hagyományok vonzzák őket. Válaszaik alapján a legismertebb borvidékek Tokaj, Eger, Badacsony, Villány, Sopron, a Balaton és Szekszárd.
Melyek lehetnek Magyarország számára a legnagyobb kihívások, és melyek lehetnek a legfontosabb versenyelőnyök a turizmus területén?
Jómagam a turizmus borhoz kapcsolódó részét ismerem. Az ágazati stratégiában megfogalmaztuk, hogy a szőlőtermesztés több mint egy mezőgazdasági ágazat. Tájalkotó kultúra is egyben, a magyar vidék nélkülözhetetlen, szerves része. Turisztikai versenyelőnyünknek is a magyar táj érintetlensége az egyik meghatározó eleme.
A legnagyobb kihívást több borvidékünkön, így szűkebb hazámban, a Balatonon is az urbanizáció jelenti. A szőlőültetvények helyén ma gyakran víkendházak sorakoznak. Ezt a folyamatot egyértelműen lassítani kell, sőt lehetőség szerint meg kell állítani.
Mit vár a Magyar Turisztikai Szövetség színre lépésétől, a szervezetek együttműködésétől?
A magyar borturizmus fejlődésének új dimenzióját jelenti a vidéki gasztroturizmus fejlődése. Az MTSZ erejét az adja, hogy a turizmus különböző területeinek meghatározó szakmai szervezetei alapították. A szakmai szervezetek együttműködésében rejlő valódi lehetőség számomra az, hogy a Szövetség a helyi együttműködéseket is erősítheti.