A startupok fogalma egyre inkább közérthetővé válik manapság még azok körében is, akik egyébként sosem foglalkoztak a témával mélyebben, vagy akik maguk még nem vágtak bele a vállalkozások ezen formájába. A kereskedelem, az ipar, az informatika, a marketing és számos húzóágazat mellett vajon a turizmusban van-e létjogosultsága a startupoknak, illetve milyen fejlesztési elképzelések tűnnek a legéletképesebbnek?
A startupok missziója gyakorlatilag bármilyen szegmens tevékenységének előmozdítása lehet különféle digitális innováció által. Az induló informatikai fejlesztéseken alapuló mikrovállalkozások általában kis létszámmal, ám annál nagyobb tervekkel, ellenben annál kisebb büdzsével vágnak bele elképzeléseik megvalósításába. A kezdő lökést sokszor befektetők, hitelezők vagy olyan pályázati támogatás adja, amelynek segítségével az ötletből legalább tervek, modellek, vagyis kézzel fogható produktum válik. A startupok világa az éles versenyről, a lassú növekedés után – tudás vagy tőkeinjekció után – exponenciális, ugrásszerű fejlődésről vagy néha akár a gyors hanyatlásról szól.
Az Eurostat legutóbbi felmérése szerint Magyarország a harmadik helyen áll a gyors növekedésű vállalkozások arányát tekintve, amely őszintén szólva több mint biztatónak mondható. Ugyanakkor ez nem csoda, hiszen a hazai vállalkozásokra mindig is az újító, kreatív gondolkodásmód volt jellemző, főként a fiatalok körében. Miután a startupok foglalkoztatottjai jellemzően a 20–35 éves korosztályból kerülnek ki, így a folyamat remélhetőleg tovább gyűrűzik majd felfelé.
Ha a turisztikai ágazatot nézzük, jellemzően az utazásszervezés, a szállás- és vendéglátóhelyek, valamint a gasztronómia körül forognak a digitális innovációban tevékenykedők fejlesztési elképzelései. Ahhoz, hogy ezekből az elképzelésekből valóság legyen, a nemzetközi, sikeres startupcégek tanácsai szerint három fontos alappillérre kell támaszkodni. Egyfelől a fejlesztésnek innovatívnak kell lennie, tehát választ kell adnia valamely, az ágazatot érintő, eddig megoldatlan problémára, megválaszolatlan kérdésre.
A második fontos szempont, hogy a jó ötletet megfelelő talajba ültessük. Olyan vállalkozási környezetet, körülményeket és lehetőségeket kell biztosítanunk, ahol a „mag” kicsírázhat, és százszoros termést képes hozni. Ehhez elegendő alaptőke, megfelelő munkakörnyezet, támogató jogi és gazdasági háttér, valamint korszerű technikai támogatás szükséges.
A harmadik és gyakran a legfontosabbnak ítélt tényező a jó csapat. Az ötlet mindaddig ötlet marad, amíg azt valaki vagy valakik valóra nem váltják. Ahhoz azonban, hogy a jó ötletből jó gyakorlat is legyen, értő kezekkel szükséges az alapanyagokhoz hozzányúlni.
A hazai eljárásrend az induló vállalkozások tekintetében évek óta követi a fenti analógiát, hiszen szinte minden támogatást csak valamely releváns képzéssel együtt vagy azt követően ítél meg a finanszírozó. Ez garancia a jó befektetésre, a megtérülésre, valamint a további fejlődésre egyaránt. Az induló vállalkozások fejlesztése elengedhetetlen ahhoz, hogy a hazánkra jellemző, eddig sosem látott gazdasági növekedés a jövőben is folytatódjon.
Ugyanez igaz bármely ágazatra, így a turizmusra, az idegenforgalomra is. Bizakodásra ad okot, hogy a Turisztikai Világszervezet és a Globalia meghirdette az első UNWTO turisztikai startupversenyt, amelynek célja azon vállalkozások felkutatása, amelyek képesek előremutatóan megváltoztatni az ágazatot. A fő témák az utazás jövője, a turisztikai gyakorlatok, a közösségfejlesztés, valamint a környezet. A versenyre a világ 164 országából, többek között Magyarországról is várják a nevezőket. A fentieket igazolja, hogy a nevezéshez már saját üzleti modell bemutatása is szükséges volt. A győztes 10 projekt 2019-ben Madridban mutathatja meg magát a FITUR Nemzetközi Turisztikai és Kereskedelmi Vásáron.
Jól látható tehát, hogy a megadott témák mentén a turizmusban is mutatkozik igény a startupokra, azonban a sikerhez képzés, megfelelő környezet és háttér, illetve természetesen kreatív, újító gondolatok kellenek.