Idén ősszel Budapest ad otthont a Turizmus Világnapjának. A 2018. szeptember 27-ei rendezvény nem csupán azért különleges, mert a világ vezető turisztikai szereplői látogathatnak hazánkba, hanem azért is, mert a világnap megrendezése a korábbi évek pozitív piaci hangulatának további erősödését hozhatja, hiszen az eredményes számadatok mellé immár szakdiplomáciai elismerés is társul. Tekinthetünk az eseményre egyrészt az eddigi erőfeszítések eredményességének igazolásaként, valamint pozitívumként a jövőre nézve, hiszen a Kormány, a teljes turisztikai szektor és az ágazati intézmények további fejlesztési elképzeléseinek megalapozottságát is bizonyítja.
A Turisztikai Világszervezet (UNWTO) az ENSZ szakosított intézménye és a turizmus területén vezető nemzetközi szervezet, amelynek 164 ország és régió és több mint 500, a privát szektort, az oktatási intézményeket, turisztikai egyesületeket és helyi turisztikai hatóságokat képviselő csatlakozó tagja van. A Turizmus Világnap, vagyis a World Tourism Day házigazdájának a kínai Chengduban tartott UNWTO-közgyűlésen százötven ország több mint ezer diplomatája, szakminisztere és közel ötezer turisztikai szakember részvételével választották ki Budapestet.
„Magyarország számára a Turizmus Világnap 2018 központi rendezvényének budapesti megrendezése különösen értékes, mivel a hazai turizmus szereplőinek és a belföldi desztinációknak nemzetközi szakértői közönség előtt is alkalmuk nyílik bemutatkozásra, szakmai kapcsolatok kialakítására, egyben a kapcsolódó turisztikai infokommunikációs vállalkozásoknak is a tudásmegosztásra. A budapesti megrendezés erősíti Magyarország és Budapest biztonságos és vonzó turisztikai célpont képét, amely könnyen elérhető a világ valamennyi részéből, és fejlett infrastruktúrával, világszínvonalú szolgáltatásokkal várja a turistákat és a konferencia résztvevőit is.” – Áll a döntést ratifikáló, a Kormány és a Turisztikai Világszervezet között létrejött megegyezés indoklásában.
Ha megvizsgáljuk a hazai turizmus fejlődését, látható, hogy az valóban sikerágazattá nőtt az elmúlt években, amelyre ékes bizonyíték a szeptember 27-ei kiemelt esemény megrendezésének joga. Az idei évben közel 25 millió turista érkezett hazánkba, a nemzetközi utazásokból származó bevételek túllépték az 1000 milliárd forintot. Tavaly a vendégéjszakák száma megközelítette a 30 milliót, két évvel ezelőtt pedig a turisztikai divízió részesedése a teljes GDP több mint 10 százalékát adta.
Bár a számok önmagukért beszélnek, mégis a hétköznapi nyelvre lefordítva ez azt jelenti, hogy átlagosan napi 70 ezer ember, fejenként átlagosan napi 40 000 forintnak megfelelő összeget juttat a hazai gazdaságba. Különösen érdekes ez a tekintetben, hogy a tavalyi évben hazánk nemzetközi turistaforgalma 50 százalékkal haladta meg a 2010-es adatokat. A növekvő számok megkövetelik, vagyis inkább oda-vissza ható kölcsönösséget generálnak a szolgáltatások minőségét, valamint az infrastrukturális fejlettséget tekintve. Egyszerűbben fogalmazva egy olyan összetett gazdasági és szakmai folyamatról beszélünk, amely előremutató, a kereslet növekedését megfelelő mértékben és lendülettel állítja összhangba a kínálat bővítésével, amely így további fejlődésre, gyarapodásra képes.
Fentiek alapján immár biztosan állítható, hogy a rendezés jogának elnyerése elismerés, egyben óriási felelősség is. A szektor fogyasztóinak színvonalas kiszolgálása a kultúra, a sport, az infrastruktúra, a gasztronómia és számos pillér tekintetében a Kormány, a turisztikai ágazati intézmények, szervezetek és gazdasági szereplők hathatós együttműködésének gyümölcseként mára alapvetés. Mindemellett viszont nagy hangsúlyt szükséges fektetni a tervezhető és fenntartható növekedésre egyaránt.
A 2030-ig szóló Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia alappillérei már kiépültek, amelyben a Kormány a céldátumig további 2,7 milliárd eurót kíván turizmusfejlesztésre fordítani a szabadidős, a kulturális és a sportturizmus egyidejű figyelembevételével. A tervek szerint a GDP-arányos bevételt a 2016 és 2030 között 10 százalékról 16 százalékra növelné a szakma, amelynek köszönhetően ez idő alatt további, közel 100 ezer munkavállalót foglalkoztathatna az ágazat, így összességében közel félmillióan dolgozhatnának a turizmusban.
A budapesti Turizmus Világnapon a vezetett túrák mellett tematikus előadások, szekcióbeszélgetések is elhangzanak majd, amelyek lefedik a turisztikai szektor széles palettáját. Szó lesz többek között turisztikai innovációkról, a turisztikai startupok helyzetéről, technológiai újításokról, az ún. big data, vagyis az adathalászat és -értékelés mélységeiről a turizmusban, valamint a zene szerepéről az ágazatban. Különösen izgalmas, hogy a digitális turizmus mind az előadások, mind a kerekasztal-beszélgetések során többször, több megközelítésből is terítékre kerül. A digitalizáció és a technológiai fejlettség mai szintje szinte meg is követeli, hogy az esemény során nagy hangsúlyt fektessenek a digitális turizmus adta egyre szélesebb lehetőségekre, amelyek összefüggésbe hozhatók mind a big data elemzésekkel, mind a startupok helyzetével, vagy éppen az infrastruktúra kiépítésével és fejlesztésével. A digitális turizmus az úti cél kiválasztásától, annak megismerését, megértését tekintve hatást gyakorol az ágazat fogyasztóira a szállásfoglaláson, a látnivalók beazonosításán keresztül egészen az élmények megéléséig, majd az azt követő megosztásig, feldolgozásig bezárólag.
A 2018. szeptember 27-ei Turizmus Világnap budapesti megrendezését hívhatjuk a hazai turizmusdiplomácia és a magyar turisztikai szakma sikerének is. Nemzetközi viszonylatban is jó úton járunk, amelyet kell és érdemes folytatni.
A Világnap programjáról bővebben itt olvashat: