Együttműködés a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában

A 2018. november 13-án megtartott turisztikai kerekasztal-beszélgetésen elhangzott előadásokból készülő cikksorozat első anyaga a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 (NTS 2030) alapvetéseit vette sorra, illetve elemezte a szövetségek hatékony együttműködési lehetőségeinek tükrében. Dr. Princzinger Péter, a Magyar Turisztikai Szövetség elnöke előadásának bemutatása lehetőséget teremt, hogy jobban átlássuk a szektorban tevékenykedő partnerek összehangolt fejlesztési elképzeléseit és azt, hogyan szolgálják majd ezek a fejlesztések a fenti stratégiai célok megvalósulását a turizmusban.

Az NTS 2030 általános célja, hogy a turizmus legyen a gazdaság egyik hajtóereje. Kézzelfogható távlati célként a GDP-hozzájárulás 16 százalékát adhatná az ágazat, amely ezzel egyidejűleg 90 ezer új munkahely megteremtését tenné lehetővé. A megoldást a turizmusban rejlő potenciál kiaknázása, valamint a meglévő innovációs tartalékok mozgósítása jelenthetné. Princzinger Péter hangsúlyozta: paradigmaváltásra van szükség a turizmusban, ez pedig praktikusan nem más, mint változásmenedzsment-feladat, amelyet végig kell vinnünk 2030-ig.

A Magyar Turisztikai Szövetség – mint a turisztikai szervezeteket tömörítő szervezet – célja, hogy a stratégiában kitűzött célokat támogató programok megvalósításával segítse. Minden esetben az az elsődleges szempont, hogy az adott program illeszkedjen a stratégiához, ami ez esetben „zsinórmérték” a programok tervezésének szempontjából. Az elnök rávilágított, hogy világosan látható és meghatározható, hogy a Szövetség mely feladatai a stratégia mely céljait szolgálják, így még átláthatóbb lehet a szakmai megvalósítás. Horizontális és vertikális értelemben 8+1 alappilléren 34+5 cél található az NTS 2030-ban, amelyekből 16 olyan pont van, amelyhez a Szövetség érdemben hozzá tud járulni. Ez lehetőség és felelősség is egyben.

A Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Programban a „desztinációalapú megközelítés és új szemléletű attrakciófejlesztés és alapinfrastruktúra-fejlesztés”, valamint az „innovatív turisztikai megoldások elterjesztése” stratégiai célok megvalósulásában látszik kapcsolódás. A stratégiai márka- és marketingkommunikáció területén a szemléletformálás, valamint a fogyasztói tudatosság növelése lehet olyan cél, amelyben a Szövetség aktívan tevékenykedhet. A turisztikai szakemberképzés – mint alappillér –  meghatározott céljai szinte teljes egészében értelmezhetőek a Szövetség tevékenységének kontextusában is. Így tehát a vonzó életpálya, a piaci igényeknek megfelelő, magas színvonalú képzés, a minőségi szolgáltatási színvonal, a szakmai elit felkészítése és a helyi lakosság látogatók fogadására való felkészítést célzó „Turizmus nagyköveti program” is mind olyan elemek, amelyeket az MTSZA támogatni tud. A mérhetőség, megbízhatóság kategóriában a valós piacismeret, a korszerű kutatási módszertanok, valamint a naprakész tájékoztatás mutat koherenciát a célokkal. A kiszámíthatóság tekintetében a minőség tanúsítását, az iránymutatás és az együttműködés tekintetében pedig a piaci szereplőkkel való párbeszédet segíthetik a turisztikai szervezetek. Az utolsó horizontális kategória az identitás és kötődés, amelyben a magyar turisták belföldi költésének további ösztönzése, valamint a külföldön szerzett tapasztalat itthoni megbecsülése adhat feladatokat a Szövetség tagjainak. A digitális turizmus önálló stratégiai alappillér, amelyben szintén részt vállalhat az ágazati szereplők.

Princzinger Péter részletesen kitért az elhivatott szakemberek képzésének kérdéskörére, amelyet szerinte vonzó pályakép kialakításával, a piaci igényeknek megfelelő magas szakmai színvonalú képzés megteremtésével és/vagy támogatásával érhet el a turisztikai szektor. Az elnök szerint szükséges egy új szemlélettel rendelkező középvezetői réteg kialakítása is, valamint nagy hangsúly van a helyiek felkészítésén is.

A Szövetség által nemrégiben készített felmérés szerint partnereink 93,4 százaléka fontosnak tartja a munkavállalók továbbképzését, közülük pedig 78,6 százalék szervezett már korábban hasonló képzést. A tréningek témája és tematikája a rendezők szerinti fontossági sorrendben a konfliktuskezelés és kommunikáció, az idegennyelvi képzés, a marketing- és sales ismeretek, az online kompetencia fejlesztése, a vendégbarátság, a pályázatkezelés, az étel-ital ismeret és a régió ismerete.

Az elnök hangsúlyozta a szemléletformáló programok fontosságát is. Ezek három nagy kategóriába sorolhatók. A turizmusstratégiai szemléletformáló programok magukban foglalják a Magyarország helye a világ turisztikai térképén, valamint a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 szemléletét képviselő programok csoportját. A szakmai tudásbővítő programok kategóriája tartalmazza a tudásfrissítést, saját szakmában való elhelyezkedést szolgáló programokat, illetve a rokon-/határterületek ismeretei közvetítő programokat. A személyes kompetenciafejlesztő programokon belül a vezetőfejlesztés és az általános szociális és kommunikációs készségek fejlesztése lehet fontos.

Szintén a korábbi felmérések azt igazolták, hogy az ágazati szereplők szerint a szemléletformáló programok közül a legfontosabb a tudásfrissítéssel, ezután az általános és szociális kommunikációs készségek fejlesztésével, majd a vezetőfejlesztéssel kapcsolatos programok. Fontosként említik még Magyarország helyét a világ turisztikai térképén, a rokon- és határterületek ismereteit közvetítő programokat és az NTS 2030 szemléletét képviselő programokat.

Princzinger szerint ezeknél a képzéseknél nagyon lényeges, hogy tisztában legyünk az adott program céljával, illetve azzal, hogy mi az a változás, amelyet elő akarunk mozdítani, vagy mi az, amit a szemléletformálással támogatni szeretnénk. Az sem mindegy, hogy kiknek szól a kezdeményezés, és milyen üzenetek akarunk célba juttatni, illetve milyen módszerekkel.

Az elnök tájékoztatta a résztvevőket, hogy közel 800 milliárd forintnyi uniós fejlesztési lehetőség mutatkozik majd a jövőben a fenti célok elérésére, megvalósítására, amelyek szakmai támogatása kiemelt jelentőségű. A Magyar Turisztikai Szövetség jövője a kompetenciafejlesztés, a kooperáció és az innováció hármas egységének jegyében képzelhető el. A Szövetség szerinte egy országúti kerékpáros bolyhoz hasonlítható, amely hosszú távon sokkal nagyobb sebességre képes, mint a benne kerekezők egyéni képessége. A csapatmunkából mindenki kiveszi a részét, olykor az egyik tag, olykor pedig a másik viszi előre, vezeti a csapatot. A turisztikai ágazat víziója, hogy egymást támogatva a Szövetség tagszervezetei hozzájárulnak az NTS 2030 stratégia céljainak eléréséhez.