CheckINN UP – Teret nyernek a digitális megoldások a turizmusban

A Budapest Music Center adott helyet a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány újragondolt kerekasztal-találkozójának, melynek fókuszában a turizmusban fellelhető digitális megoldások álltak. A rendezvényt az online térben is követhették a regisztrált érdeklődők.

Elsőként Princzinger Péter, a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány elnöke köszöntötte a résztvevőket, aki bevezetőjében kiemelte, hogy a digitalizáció behálózza a turizmus minden szegletét. Mint elmondta, három ok miatt rendezték meg a workshopot: egyrészt a pandémia által megakasztott MTSZA-kerekasztal-beszélgetések sora folytatódott így, másrészt megjelentek olyan nyilatkozatok, hogy a turizmus digitálisan alulfejlett, miközben a turizmus szereplői nem is állnak olyan rosszul ezen a téren, harmadrészt – amint az a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2.0-ban le is van írva – az MTSZA alapvető feladata a digitális transzformációt segíteni az ágazat szereplői körében.

Big data a turizmusban

Ezután Márkus Gábor, a Magyar Turisztikai Ügynökség IT-vezérigazgató-helyettese tartott előadást. Mi is a big data? – tette fel rögtön a kérdést. A válasz: nagy mennyiségű, nagy sebességgel változó, változatos adat. „Ha képesek vagyunk ezeket feldolgozni, előnyre tehetünk szert” – hangsúlyozta.

A világban már húsz éve folyamatosan nő az adatmennyiség, 40 zetabyte adat keletkezett eddig, a Google-on 40 ezer keresés történik másodpercenként, a Youtube-ra percenként 100 órányi videót töltenek fel, sorolta az előadó.

A big data kiemelt helyet kapott a hazai turizmusirányításban is, miután kiderült, hogy a korábban gyűjtött turisztikai adatok egy része túlzottan aggregált, nem naprakész, köre és mélysége korlátozott. Kellett egy új megoldás, így született meg 2019-ben a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK). Azóta valós időben látható az összes, 41 890 szálláshely forgalmi adata. A több és jobb minőségű adat birtokában az MTÜ a küldőpiacokon célzottabb, hatékonyabb kampányokat tud folytatni – jegyezte meg.

Az online adatgyűjtés mellett hasznos adatokhoz juthatunk az okostelefonokon keresztül is – hangsúlyozta Márkus Gábor. Mint elmondta, jelenleg a 7,9 milliárd lakosú Földön 5 milliárd telefon van forgalomban, ezek a telefonok pedig nyomot hagynak maguk után, bármerre járjon a tulajdonosa. Az adatok összesítése után olyan kérdésekre tudnak válaszolni például, hogy melyek a frekventált turisztikai attrakciók, mennyi időt töltenek ott a látogatók, milyen más attrakciót látogatnak meg, mennyire volt sikeres egy marketingkampány, nőtt-e a látogatószám, milyen nemzetiségűek a látogatók.Más szereplőket is kiszolgál ez az adatbázis, az MTÜ mellett az önkormányzatok, a NAV és a KSH is használja az NTAK adatait. Mi több, a turisztikai szolgáltatók is megnézhetik benne a saját teljesítményüket. Hamarosan a vendéglátó egységek és az élménypontok forgalmi adatait is integrálni fogják a rendszerbe.

Erre alapozva készült egy projekt az MTÜ-nél, amelynek célja, hogy hazánk attrakcióit a virtuális valóság (VR) technológiát felhasználva mutassa be az érdeklődőknek. Miután a turista a telefonja kameráját ráirányítja egy látványosságra, rögtön az attrakció adatlapján találja magát, be tudja azonosítani az épületet, útitervet készíthet, audioguide-hoz és kedvezménykártyához férhet hozzá.Cserébe a felhasználó adatai az MTÜ-t gazdagítják. Hamarosan elkészül egy önálló borturizmus termék is telefonra – borkóstolók, bortúrák, borászatok mutathatják be termékeiket.

A különféle forrásokból összegyűjtött rengeteg adat a Statisztikai Adattárházba kerül be, amely képes ezek feldolgozására és látványos megjelenítésére. Ezek alapján lehet meghozni a stratégiai döntéseket – zárta gondolatait az előadó.

Turizmus és technológiai újítások a befektető szemével

A turizmus és a technológiai újítások összefüggéseiről tartott előadást befektetői szemszögből Oszkó Péter, a Oxo Technologies Holding vezérigazgatója. Alapgondolata az volt, hogy a digitalizáció teljes mértékben megváltoztatta a fogyasztói attitűdöt: a kényelmi szempontot felváltották a kényszer szempontú tényezők a járvány miatt. A digitális út eleve preferált verzióvá vált, és ez a turizmust is érintette. A digitális megoldások tőkevonzó képessége is nőtt, még a turizmusban is.

Példaként említette a repülőjegypiacon működő Hopper turisztikai innovációs startupot, mely azt segít eldönteni, hogy ma vegyem-e meg a jegyem, vagy várjak még; csak 2021-ben 600 millió dolláros (180 milliárd forint) finanszírozást vont be befektetőktől, 3,5 milliárd dolláros értékelés mellett. Ez a Wizzair légitársaság piaci értékelésének pont a fele – tette hozzá.

Oszkó Péter emlékeztetett arra, hogy ma már az utazás folyamatának jelentős része – az inspiráció, a tervezés és a foglalás – elsősorban a digitális térben realizálódik, csak maga az utazás és az élményszerzés valósul meg a fizikai térben, utána viszont az élmények megosztás újra csak digitális. Ezekben a digitalizációs fázisokban részt kell venniük a turisztikai vállalkozásoknak is, mivel eltűnnek a digitális megoldásoktól idegenkedő fogyasztók.

Oszkó Péter szerint idehaza is felgyorsult a turizmusban a digitalizáció, melyben az állam vezető szerepet játszott. Ugyanakkor vannak kisebb sikersztorik is, például a magyar fejlesztésű Flight Refund, vagy az a tény, hogy a Skyscanner felvásárolta a magyar Distinction fejlesztői csapatát.

Az Oxo által kiírt innovációs pályázatra egyébként számos turisztikai projekt érkezett be, a legjobb tíz csapatból 3 turisztikai, a három díjazottból is egy turisztikai jellegű volt. “Komoly fejlődési lehetőségek vannak a turisztikai szektorban, figyeljük az innovációs ötleteket” – zárta gondolatait Oszkó Péter.

Okosvárosok a turizmus szolgálatában

A workshop harmadik előadója, Deák Márton, a Lechner Tudásközpont divízióvezetője azt mutatta be, milyen okosváros-megoldások állhatnak a turizmus szolgálatába. Mint kiderült, a Lechner Tudásközponton keresztül történik jelenleg az építési engedélyek kiadása, az összes közműegyeztetés, de még az energetikai tanúsítványok kiadása is. Egyebek mellett térségi tervezéssel is foglalkoznak, ezért honlapjukon térképen látszanak a kormányzati fejlesztési szándékok, hol épülnek majd például országos jelentőségű kerékpárutak. A valamennyi hazai adatbázis adatait egyesítő TeIR honlapon kistérségekre és településekre lebontva akár a vendégéjszakák számának alakulását is láthatjuk.

Szóba került, hogy mitől is okos egy okosváros: olyan település, amelyik az integrált településfejlesztési stratégiáját okosváros-módszertan alapján végzi, vagyis innovatív információtechnológiák bevonásával, fenntartható módon. Ehhez persze rengeteg, zajhatástól megtisztított adat szükséges. Az okosváros okos kormányzást, okos közlekedést, okos környezetet, okos gazdaságot, okos életkörülményeket és okos embereket jelent.

Néhány konkrét okosmegoldásról is hallhattunk ezután, például a virtuálisan előzetesen bejárható bérelhető magyar faluról, Megyerről, vagy a szintén virtuálisan teljes mértékben felfedezhető új-zélandi Wellingtonról, illetve a Riveredge okosparkról, ahol érzékelik, hogy fesztivál idején melyik színpadnál vagy kiszolgáló egységnél tömörül a tömeg, hová kell még kisegítő személyzet.

Az előadásokat követő panelbeszélgetésekről itt olvashatja el tudósításunkat.