Erdei Bálint: Szólítsuk meg a minőségi szolgáltatást kereső turistát!
Interjúsorozatunkban a Magyar Turisztikai Szövetség (MTSZ) kurátorai válaszolnak kérdéseinkre. Válaszaikból, reményeink szerint, kirajzolódik, mit várhat a turisztikai szakma a „szövetségek szövetségének” megalakulásától, a legnagyobb befolyással bíró szakemberek összefogásától.
Következő interjúalanyunk Erdei Bálint, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) elnöke.
Mit vár 2018-tól az utazási irodai piacon?
Az első féléves tapasztalatok és adatok nagyon biztatóak mindkét területen, így reményeink szerint jó év lesz az idei, a be- és kiutazás egyaránt fejlődik. Erősödik a gazdaság, nőnek a bérek, egyre többet utazunk, ugyanakkor hihetetlenül népszerű Magyarország is a külföldi turisták körében.
Örvendetes az is, hogy végre elindult egy komoly országmarketing-kampány külföldön, bízunk benne, hogy ennek hatásait rövid távon is érezni fogjuk.
Ugyanakkor vannak nehézségek is, a GDPR bevezetése óriási többletteher az irodák számára, akárcsak a július elsejétől hatályba lépő új utazási jogszabályokkal kapcsolatos teendők, emellett a versenyképességünk megtartása és növelése is komoly kihívást jelent.
Hogy alakulhat hazánk turizmusa 2022-ig?
Budapest népszerűsége tovább nő, de fontos, hogy fel tudjunk készülni az egyre növekvő számú látogatóra, megfelelő módon kezelni tudjuk a turistaáradatot. Ezzel annak ellenére foglalkoznunk kell, hogy a magyar fővárost még nem fenyegeti az overtourism jelenség.
A globális folyamatok is biztatóak, elég, ha a Turisztikai Világszervezet előrejelzésére gondolunk, amely szerint 2030-ra 1,8 milliárd nemzetközi turistaérkezés várható. Reméljük, hogy a turizmus fejlődését nem gátolják a jövőben sem gazdasági akadályok, sem egészségügyi kockázatok, sem politikai ellentétek.
A legfontosabb cél, hogy egyre inkább a minőségi szolgáltatások iránt érdeklődő turistát szólítsuk meg. Csak az a gond, hogy mások is ezt szeretnék: a magas költésű turistákat akarja majd mindenki elcsábítani. A globális gazdasági fellendülés miatt a MICE-ágazat is fejlődik, erre fel kell készülni a megfelelő infrastruktúrával. Komplett programra van szükség e szegmens fejlesztésére.
Milyen kihívások állnak előttünk?
Elfogultság nélkül mondhatjuk, hogy Budapest a világ egyik legszebb városa. Ha ezt az üzenetet sikerül eljuttatnunk a potenciális vevőkör felé és megtaláljuk a minőségi szolgáltatást igénybe vevő turistákat, akkor nyert ügyünk van. Ezért viszont nagyon sokat kell még dolgoznunk.
Nagyon fontosnak tartom, hogy a magyar lakosság is tisztában legyen a turizmus jelentőségével, azzal, hogy ez mit ad Magyarországnak és az országban élőknek. Ezen a téren van még tennivalónk bőven.
Általánosabb probléma a munkaerőhiány, amin megfelelő képzésekkel egy ideig talán még tudunk javítani. A versenyképességünk növelésének egyik része lehet az adózási környezeten javítani: a foglalkoztatási terheket kellene csökkenteni mind a munkáltató, mind a munkavállalói járulékok tekintetében.
Az utazási irodák sok esetben versenyhátrányba kerülnek külföldi társaikhoz képest, ennek megoldásához számos jogszabály módosítására lenne szükség, többek között az ellenőrző hatóság jogköréről, a jogosulatlan utazásszervezésről, a helyi iparűzési adóval kapcsolatos, korábban nem ismert értelmezésekről, vagy a turizmusfejlesztési hozzájárulás többszöri megfizetéséről.
Mit vár az Magyar Turisztikai Szövetség színre lépésétől?
Már konkrét példát is tudok mondani arra, mekkora segítséget jelent a MUISZ számára az MTSZ. Az év elején a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) azt a feladatot kapta, hogy vizsgálja felül az utazási irodák ellenőrzési rendszerét meghatározó jogszabályokat. Ehhez az MTÜ kikérte a MUISZ álláspontját. A szakmai állásfoglalás összeállításában nyújtott segítséget nekünk az MTSZ. Külsős szakértőjük ült le az elnökség több tagjával, és szintetizálta a javaslatainkat. Így elkészült egy javaslatcsomag, amelyet benyújtottunk az MTÜ-höz. Ennek legfontosabb üzenete egy olyan önálló ellenőrző szerv felállításának szükségessége, amely valóban kap pénzt, paripát, fegyvert a megfelelő működéshez. Az MTSZ tehát többek között az ilyen és ehhez hasonló, az egyes szakmai szervezetek által irányított tanulmányok elkészítésével járulhat hozzá a sikeresebb érdekérvényesítéshez.
Az MTSZ-nek fontos feladata – megítélésem szerint –, hogy segítse a szakmai szervezetek együttgondolkodását, közös fellépését. Egyrészt fel tudja gyorsítani az információáramlást a különböző érdekképviseletek között, másrészt képes összegyűjteni a szakmai szervezeteknél felmerülő problémákat, és azokat közvetíteni az állami irányítás felé. Az MTSZ prioritásokat tud felállítani, hogy melyek a legfontosabb ügyek, amelyek megoldást igényelnek, és ezeket a lobbitémákat – reményeink szerint – megfelelő partnerként tudja hatékonyan tolmácsolni az állami irányítás felé.