Gál Pál Zoltán: A GDP-t meghaladó ütemben nőhet a turizmusunk
Interjúsorozatunkban a Magyar Turisztikai Szövetség (MTSZ) kurátorai válaszolnak kérdéseinkre. Válaszaikból, reményeink szerint, kirajzolódik, mit várhat a turisztikai szakma a „szövetségek szövetségének” megalakulásától, a legnagyobb befolyással bíró szakemberek összefogásától.
Első interjúalanyunk Gál Pál Zoltán, a VIMOSZ (Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége) elnöke, a PQS cégcsoport vezérigazgatója.
Mit vár 2018-ban a saját szakterületén?
Az MTSZ égisze alatt összefogó szakemberek közül többen is foglalkoznak kereskedelmi vendéglátással vagy szálláshely-üzemeltetéssel, ezért „saját szakterületként” hadd emeljem ki a munkahelyi vendéglátást és a turisztikai szakmai oktatást.
Bízunk abban, hogy a megújult kormányzattal folytatni tudjuk a megkezdett párbeszédet, és az állami turizmusirányítás döntéshozói megfontolják majd javaslatainkat.
Ezek közül az egyik legfontosabb cél, hogy a kereskedelmi vendéglátáshoz hasonlóan a munkahelyi étkeztetés áfakulcsát is sorolják 2019-től a kedvezményes, 5 százalékos kategóriába, és természetesen ez a terület is vállalja a +4 százalékos hozzájárulás befizetését. Legfeljebb ezt a 4 százalékot ne turisztikai marketingre, hanem szakmai képzésre fordítsák.
Ezzel át is tértünk a másik fontos célunkra, nevezetesen, hogy a kormány a lehető leggyorsabban alkossa meg és fogadja el a szakmai oktatás új koncepcióját, mert a közép- és felsőfokú szakképzés reformja nélkül nem tudjuk elérni a turizmus fejlesztésére megfogalmazott foglalkoztatási céljainkat.
Hogyan alakulhat Magyarország turizmusa 2020-ig?
A turizmus az egyik olyan ágazat, amely fokozottan érzékeny a világgazdaság és a nemzetközi politikai helyzet alakulására. Tételezzük fel, sőt reméljük, hogy nem köszönt be újabb gazdasági válság, és nem eszkalálódnak, hanem tovább lokalizálódnak a fegyveres konfliktusok, és akkor folytatódhat a magyar turizmus dinamikus növekedése. Turizmusunk volumene a GDP növekedését meghaladó ütemben nőhet, ha a következő négy évben marad a gazdasági konjunktúra Európában és a világ más földrészein.
Melyek lehetnek a magyar turizmus számára a legnagyobb kihívások, és mik lehetnek a legfontosabb versenyelőnyeink?
Soha nem szabad elfelejteni, hogy hatalmas, nemzetközi versenyben kell helytállnunk. El kell érnünk, hogy az európai, sőt a tengerentúli turisták Magyarországot válasszák, vagy legalább minket is meg akarjanak látogatni.
Vigyáznunk kell, hogy a magyarországi árak emelkedésének üteme ne haladja meg a szolgáltatások fejlődésének tempóját, más szavakkal: őrizzük meg azt a versenyelőnyt, amit a magyar kínálat ár-érték aránya biztosít.
Oda kell figyelnünk, hogy véletlenül se slumosodjanak el közterületeink, és legalább a turizmusban dolgozók körében biztos nyelvtudással bíró emberekkel találkozzanak a vendégek.
Fontos érvünk lehet, hogy Magyarországot nem sújtja két, az utóbbi években kiemelt hangsúlyt kapott tényező. Egyrészt itt nem kell terrorcselekményektől vagy utcai rablásoktól tartani, vagyis Magyarország biztonságos desztináció. Másrészt még Budapestet sem érte el az „overtourism”, és itt nem kell attól tartania a külföldieknek, hogy elegük lesz a tömegből, vagy hogy ellenük fordul a helyi lakosság haragja.
Mit vár a Magyar Turisztikai Szövetség színre lépésétől?
Az MTSZ létrehozása nagy lehetőség a turisztikai szakmának. Reméljük, hogy a szövetség szintetizálni tudja majd az ágazat különböző területeiről érkező specifikus javaslatokat. Ehhez persze az MTSZ-nek állandó szakmai fórumot kell nyújtania a különböző területek képviselőinek. Az MTSZ-re nem tekintek lobbiszervezetként, arra azonban hivatott, hogy a mindenkori kormány tárgyalópartnere legyen, és tolmácsolja az egész ágazat kéréseit, javaslatait.
Végül, de nem utolsósorban, az MTSZ lehet az a testület, amelyik kutatások, tanulmányok elkészítésére, illetve készíttetésére hivatott és azokra forrásokat biztosít.