Bázisadatok (KSH, 2016):
| 564 fürdő, ebből 86 gyógyfürdő | 41 millió látogató |
| 1453 termálkút/forrás | 2,3 millió fő OEP (NEAK) támogatott vendég |
| 254 gyógyvíz | 156 milliárd forint árbevétel |
| 34 gyógyhely | 11,8 milliárd forint SZÉP-kártya-forgalom |
| 5 gyógyiszap | 13,2 milliárd forint bevétel gyógyászati szolgáltatásból |
| 1 mofetta | 18 000 munkavállaló |
A Magyar Fürdőszövetség, a fürdőket üzemeltető szervezetek országos egyesülete, immár 26 éve őrzi és védi a magyar fürdőkultúra hagyományait, a magyarországi fürdők első számú érdekképviselete és szakmai szervezete. Magyarországon jelenleg 564 közfürdőt tartanak nyilván, ezek közül 224 számít turisztikai jelentőségűnek. A magyar fürdőágazat sikerét és jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy 2016-ban a tíz legkedveltebb hazai turisztikai célpont között kilenc fürdőváros szerepelt.
A Fürdőszövetség célkitűzései négy területre koncentrálódnak, ezek: a fenntartható fürdőüzemeltetés, a kommunikáció, a partnerség és a lobbi, valamint a kutatás és innováció.
A fókuszban a magyar fürdők fenntarthatóságának és a szolgáltatásaik minőségének javítása áll. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy élő kormányzati kapcsolatokkal lobbizzunk egy, a nemzeti turizmusfejlesztési célokhoz illeszkedő, önálló fürdőfejlesztési programért, hogy nemzetközi összehasonlításban is növelni tudjuk a magyar fürdők versenyképességét. A fejlesztési program semmiképp sem öncélú, hiszen alapvető érdeke a teljes turisztikai ágazatnak, hogy a többek között a Kisfaludy Programból megújuló szálláshelyekhez attrakcióként minőségükben és kapacitásukban méltó fürdőlétesítmények kapcsolódjanak.
A fürdők napi működésére vonatkozó jogszabály 1996 óta nem változott, fontos, hogy elérjük a szakmailag már előkészített új jogszabály hatályba léptetését, létrehozva ezzel a 21. századhoz méltó és életszerű szabályozási környezetet. Ennek a jogszabálynak a megalkotása gyakorlatilag mindössze közigazgatási aktusokat igényel, forrásvonzata nincsen.
A következő négy év talán legnagyobb kihívását azonban a gyógyászati célú fürdőbelépők és a fürdőgyógyászati kezelések társadalombiztosítási társfinanszírozásának kérdése, valamint a jelenleg 27 százalékos áfakulcs csökkentése jelenti. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (korábban OEP) által támogatott fürdőbelépők és fürdőgyógyászati kezelések rendszerét strukturálisan kell átalakítani, mert a jelenlegi paraméterekkel ez a szinte hungarikumnak is tekinthető rendszer fenntarthatatlan, és a szolgáltatási kapacitások visszaesésével fenyeget.
Az általános forgalmi adó esetében arra törekszünk, hogy a turizmus egymással összefüggő három nagy szektorában (szálláshely-szolgáltatás, fürdőszolgáltatás, vendéglátás) megegyezzenek az alkalmazott – kedvezményes – adókulcsok. Ennek az intézkedésnek köszönhetően a nemzetközi versenyképesség javításán túl béremelésre és eszközfejlesztésre fordítható forrás jönne létre egy kifejezetten forráshiányos szektorban.