A 2018. november 13-án megtartott turisztikai kerekasztal-beszélgetésen elhangzott előadásokból készülő cikksorozat második anyaga átfogó képet kíván nyújtani a szakképzési és felnőttképzési rendszer fejlesztéséről a munkaerőpiaci elvárások szempontjából, illetve a turisztikai kapcsolódási pontokat kihangsúlyozva választ adni a szakma kihívásaira.
Pölöske
i Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár szerint a szakképzési rendszerrel szembeni munkaerőpiaci elvárások azonosítása meglehetősen nehéz, hiszen a World Economic Forum szerint a jövő legnagyobb kihívását az jelentheti, hogy 2020-ra az alapvető készségek több mint egyharmada azokból a készségekből fog állni, amelyek napjainkban még nem tekinthetők nélkülözhetetlennek a munkakörök betöltéséhez. A ManPower 2016-os tanulmánya szerint pedig a Z generáció számára elérhető állások 65 százaléka jelenleg még nem is létezik! Ahogyan a munkaerővel szemben támasztott követelmények változnak, úgy értékelődnek fel egyre inkább az emberi együttműködéssel kapcsolatos készségek. Míg 2015-ben a komplex problémamegoldás mellett a csapatmunka és az emberek kezelése állt a szükséges készséglista élén, addig 2020-ra a kritikus gondolkodás és a kreativitás lesz nélkülözhetetlen. Ráadásul olyan készségek is megjelennek, amelyekre eddig nem vagy csak csekély mértékben volt szükség. Új elemként jelenik meg például az érzelmi intelligencia (EQ), valamint a kognitív rugalmasság. – mondta a helyettes államtitkár.
2014 óta a munkanélküliség kevesebb mint felére csökkent, míg az üres álláshelyek száma megkétszereződött nemzetgazdasági szinten, azaz a gazdasági szereplők jelentős szakképzett munkaerőhiánnyal szembesülnek. 2014-ben 364 101 regisztrált munkanélkülire 36 118 betöltetlen álláshely jutott, míg idén 177 911 álláskereső 79 428 üres állásra találhat.
Az előadásból megtudhattuk, hogy az OECD-átlagnál 15 százalékponttal kevesebben szereznek Magyarországon középfokú szakképzettséget, míg az érettségit szerzők aránya 12 százalékponttal magasabb volt 2014-ben. Más számokkal ugyan, de az átlagtól való hasonló eltérés tapasztalható Dánia, Észtország, Görögország, Lettország, Spanyolország, Japán és Dél-Korea tekintetében, míg pont fordítva alakulnak Finnország, Ausztria, Hollandia, Franciaország, Szlovákia, Szlovénia, Németország, Csehország, Portugália, Belgium vagy éppen Olaszország képzési mutatói.
Pölöskeiné átfogó képet mutatott a szakképzési centrumokban vendéglátóipari és turisztikai területen tanulók számáról is. A vendéglátóipar 22 386 tanulót tart számon, ebből 5001 fő ágazati képzésben vesz részt, 16 183 szakközépiskolában, 1202 szakgimnáziumokban tanul. A turisztikai területen 5198-an tanulnak, közülük ágazati képzésben 4342-en, szakgimnáziumi oktatásban pedig 856-an vesznek részt.
A Kormány az előzőekben bemutatott anomáliákat és munkaerőpiaci igényeket úgy próbálja csoportosítani, hogy az adott minőségi munkaerő-utánpótlási feltételeket biztosítani tudja, azokra hatékony válaszokkal szolgáljon. Ennek megfelelően az ágazati igények közvetlenebb megjelenését Ágazati Készségtanácsok létrehozásán keresztül ösztönzik. A szakgimnáziumi rendszer vonzóvá tételét minőségi technikusképzéssel kívánják megoldani, a szakmai tanárok korszerű képzését pedig kötelező vállalati szintű továbbképzésekkel. Ezeken felül a gazdálkodókat a képzésekbe, a tanulókat a termelési folyamatba vonnák be, valamint Ágazati Képzőpontok létrehozásával alakítanák ki, készítenék elő a duális tanulóképzés német modell szerinti adaptációját – hangsúlyozta.
A képzési tartalmak fejlesztését alap OKJ létrehozásával és korszerű print és digitális tananyagok előállításával támogatnák. Rövidebb, a vállalatok képzett munkaerő iránti igényeire gyorsabban reagáló képzések indításával rugalmasabbá tennék a felnőttképzést, a munkaerő-előrejelző rendszert pedig olyan online, naprakész információs bank felállításával segítenék, ahol a képzési lehetőségekről és a jövedelmi viszonyokról is tájékoztatást találnának az érdeklődők. Végül a pályaorientáció és a szakképzés vonzóvá tétele érdekében pályaorientációs portált fejlesztenének, amelyhez külön referens, valamint új tantárgyi ismeretek is kapcsolódnának – tette hozzá Pölöskei Gáborné.
További elképzelés és cél, hogy az OKJ-s képzések egyes moduljainak oktatása úgynevezett „B”-körös, vagyis felnőttképzések keretében lehetőséget biztosít rövid ciklusú, vállalati igényeknek megfelelő képzések indítására. Ez hasonló elv, mint a bolognai rendszer képzési modellje, ahol bizonyos modulok eltérő szakoknál is megjelennek, és egyfajta alapképzettséget adnak a specializáció előtt, így egyfajta átjárhatóság alakul ki.
A helyettes államtitkár rámutatott: a digitális kompetenciafejlesztés tekintetében országosan közel 44 milliárd forint fejlesztési forrás áll rendelkezésre munkahelyi képzések megvalósítására mind a mikro-, kis- és középvállalkozások, mind pedig a nagyvállalatok számára. A fókusz az Ipar 4.0 képzéseken, az informatikai és idegennyelvi képzéseken van, illetve a koordinációért felelős Vállalati Képző Központ létrehozásán. A digitális szakképzés hármas egysége a helyettes államtitkár szerint a megfelelő infrastruktúra, a módszertani megújulás és tanártovábbképzés, valamint a hatékony tanügyigazgatási rendszer.
A tervek között szerepel digitális közösségi alkotóműhelyek létrehozása, amelyek országosan, minden szakképzési centrumban megtalálhatók lennének, palettájukon a robotikával, a 3D nyomtatással, a programozással, CNC-vel, lézervágással. A gyakorlati oktatást széles sávú internet és IKT-eszközök segítik, amellyel lehetőség nyílik a tanulók intenzív képzésére, a pedagógusok módszertani megújulására, valamint a közösségi tanulótér segíti a pályaorientációt és a pályaszocializációt egyaránt.
Pölöskei Gáborné szavait összefoglalva a szakma kihívására a felnőttképzés és szakképzés az Ipar 4.0 kihívásaira hatékonyan reagáló képzési rendszerrel, a keresletvezérelt duális modell erősítésével, vonzó szakmai karriert nyújtó szakmai képzésekkel, rugalmas tanulási lehetőséget kínáló felnőttképzéssel, valamint professzionálisan működő intézményrendszer kialakításával adhat hatékony választ.
A már említett, stratégiai jelentőségű Szakképzési Innovációs Tanács munkájában jelenleg az oktatási szervezetek, fenntartók, kamarák és szakmai szövetségek, nagyvállalatok, szakértők, tanulói és hallgatói képviseletek, szakszervezetek és érdekképviseleti szervezetek, a Magyar Tudományos Akadémia, a Kormányzat releváns szervezetei vesznek részt. A tárca célja, hogy tovább bővítse a fenti kört, és eredményesen megvalósítsa az említett célokat – zárta gondolatait a helyettes államtitkár asszony.
Az előadás anyaga alábbi linkről tölthető le.