Korábban történt: MSZÉSZ-tájékoztató a kötelező szálláshely-minősítésről
Baldauf Csabának, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) elnökének és egyben a rendezvény házigazdájának köszöntője után a régiós ülés hagyományosan a tagszállodák beszámolójával kezdődött az üzletmenetről és a tervezett beruházásokról. Az elhangzottakat összesítve: a lassú indulás után kiemelkedő nyári szezont zártak a balatoni szállodák, sokan két számjegyű áremelés mellett tudtak árbevétel-növekedést elérni 2019 hasonló időszakához képest, többen regisztráltak 90 százalék körüli foglaltságot augusztusban. A forgalom júliustól, a szállodai tartózkodás védettségi igazolványhoz való kötöttségének eltörlésével és a határok megnyitásával robbant be. A pozitív trend szeptemberben is folytatódott, szintén kiemelkedő, egyes helyeken ebben a hónapban „soha nem látott foglaltsággal”.
Kiemelkedő volt az érdeklődés a balatoni régióülés iránt. Az első sorban balról jobbra: Princzinger Péter, Kovács Balázs, Gendúr András, Baldauf Csaba
Rádóczy Andrea, az MSZÉSZ Balatoni régiójának vezetője, a balatonfüredi Hotel Silverine Lake Resort tulajdonos-ügyvezetője arról számolt be, hogy minden füredi szálloda nagyon jó nyarat tudhat maga mögött, amiben jelentős szerepe volt a városban zajló számtalan rendezvénynek, és most is folyamatosan érkeznek a konferencia-lekérések. A régióülésre többen éppen azért nem tudtak eljönni, mert ezekben a napokban is sok az üzleti esemény a városban – tette hozzá.
Ami a beruházásokat illeti, a szállodák e tekintetben óvatosak, sokkal inkább az emelkedő munkabérek kigazdálkodása élvez jelenleg prioritást. Nagyobb fejlesztésről csak a hévízi Európa fit, a siófoki Azúr, a zalakarosi Karos Spa és az alsópáhoki Kolping Hotel képviselője számolt be. A beszámolókból kiderült, hogy kisebb vagy nagyobb mértékben, de mindenkit érint a munkaerőhiány – azokat a helyeket kevésbé, amelyek a kényszerszünet ideje alatt is megtartották az alkalmazottaikat. Ugyanakkor több szolgáltatónál is előfordult, hogy a végig megtartott munkaerő éppen a szezon elején állt fel és „tűnt el Ausztriában” vagy az építőiparban. Az egyik szálloda étterme például azért nem tudta idén nyáron a tavalyi forgalmat hozni, mert nem volt elegendő személyzete a vendégek kiszolgálására. Általános véleményként fogalmazódott meg a régióülésen, hogy a HR-helyzet kezelésére elkerülhetetlen lesz a külföldi munkaerő bevonása, és nemcsak a szomszédos országokból, hanem a harmadik világból is. Több szállodában már nyáron is ukrán szobalányok takarítottak, de – mint hallottuk – vannak vietnami, thaiföldi és venezuelai dolgozók is a Balatonnál.
Kötelező szálláshely-minősítés január 1-jétől
2022 januárjától megkezdődik a magyarországi szálláshelyek kötelező minősítése, amelyen fokozatosan, a tervek szerint 3-4 év alatt mind a 42 ezer hazai szolgáltatóegységnek át kell esnie – hallhattuk Princzinger Pétertől, a Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Testület Nonprofit Kft. (MTMT) ügyvezető igazgatójától. Ez az a szervezet, amelyet a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet felhatalmazása alapján a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány (MTSZA) azzal a céllal hozott létre, hogy elvégezze a kötelező minősítését a működési engedéllyel rendelkező, de nem minősített szállodáknak (körülbelül 700 egység) és panzióknak (körülbelül 1200 egység), továbbá azoknak a szálláshelyeknek, amelyekre eddig nem terjedt ki a csillagos minősítési rendszer (nagyjából 300 kemping, 80 üdülőház, 300 ifjúsági és közösségi szálláshely, valamint 36 ezer egyéb és magánszálláshely).
A szervezet feladata elsőként az, hogy felépítse a minősítéshez szükséges humánerő-kapacitást és informatikai infrastruktúrát, az erőforrások tervezésénél figyelemmel arra, hogy ne háromévenként kicsúcsosodva, hanem nagyjából egyenletes elosztásban történjenek majd a minősítések.
Princzinger Péter a minősítés folyamatát ismertetve elmondta, hogy december 31-éig minden működő hazai szállodának és panziónak regisztrálnia kell a szallashelyminosites.hu oldalon, ami „nem több, mint 5 perc”, majd kérnie kell a minősítést. Az auditoroknak 120 nap áll rendelkezésre, hogy helyszíni szemlén ellenőrizzék az önértékelésben foglaltak helytállóságát. A többi szálláshelytípusba tartozó szolgáltatóknak 2022. június 30-áig, illetve 2023. január 1-jéig kell regisztrálniuk a rendszerben.
Az érvényes Hotelstars-minősítéssel rendelkező szállodáknak majd csak a védjegyhasználati szerződésük lejártával lesz szükségük az újraminősítésre (de 60 munkanappal előtte kell kérelmezniük a minősítést). Az újonnan piacra lépni kívánó szálláshelyek esetében azonban már a jegyzőnél történő bejelentés feltétele lesz a csillagok számát igazoló tanúsítvány megszerzése. Az első kötelező minősítés díját az állam mindenkitől átvállalja, amely magába foglalja a teljes eljárást, az esetleges hiánypótlási eljárást és a tanúsító védjegytáblát is – tette hozzá.
A szállodákra és a panziókra vonatkozó kritériumrendszer a szallashelyminosites.hu/szalloda, illetve a szallashelyminosites.hu/panzio oldalon található magyarázó útmutatóval, valamint az eljárásrend ismertetésével.
A szállodai reggelitől a lobbimunkáig
Ezt követően Gendúr András, az MSZÉSZ gasztronómiai társelnöke, a La Perle Noire Restaurant and Lounge tulajdonos igazgatója a szállodai reggelik jellemzőiről még a Covid előtt készült országos felmérés eredményeit ismertette. Ebből többek között kiderült, hogy a régiós alapanyagok részaránya a teljes beszerzésben átlagosan alig 20 százalékot tesz ki, holott – a szakember javaslata szerint – pont ezekkel a termékekkel lehetne megújítani, egyedivé tenni a szálláshelyek reggeli kínálatát.
A munkaerő-kölcsönzés és -közvetítés piacának változásairól számolt be Kótai Attila, a Service Flow Kft. munkatársa. Szavai szerint a hagyományos hirdetési módszerek ma már nem működnek, profi toborzók bevonására van szükség, a fiatalokat például olyan korszerű platformokon kell megszólítani, mint a TikTok.
Az előadók sorát Baldauf Csaba, az MSZÉSZ elnöke zárta, aki néhány statisztikai adattal kezdett. Elmondása szerint a balatoni szállodások körében most pozitív a hangulat, a régióban idén nyáron a bruttó átlagszobaár és a bruttó RevPAR is 30-35 százalékkal nőtt 2019-hez képest, tehát az irány jó, és ha ez így folytatódik, akkor akár az év egésze pozitívummal záródhat az első négy hónap kényszerszünete ellenére. A képet némiképp árnyalja, hogy a balatoni szállodák 20 százaléka nem tudott a korlátozások feloldása után újranyitni – tette hozzá.
Baldauf Csaba beszámolt az aktuális szövetségi ügyekről
Az elnök megnyugtatta a kollégákat, hogy az MSZÉSZ tudomása szerint nincs kormányzati szándék a korlátozások újbóli visszaállítására, és a határok is nyitva maradnak a külföldiek előtt.
Az aktuális ügyekről szólva örvendetesnek nevezte, hogy immár a szállodák is láthatják a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) heti adatait. Az MSZÉSZ azt szeretné elérni, hogy havi adatsorokat is lekérhessenek a szolgáltatók az NTAK-ból, az adatokat ki lehessen exportálni, valamint az előfoglalási állományt is láthassák a szálláshelyek, amiből a piac alakulására tudnak következtetni – jelölte meg a céljukat. Emlékeztetett, hogy 2021 novemberétől indul az éttermek – beleértve a szállodai éttermeket is – regisztrációja az NTAK-ba, és 2022. július 1-jétől nekik is kötelező lesz adatot szolgáltatniuk.
A szállodaszövetség őszi közgyűlését november 10–11-én Esztergomban, a Grand Hotel Esztergomban tartják – zárta szavait az elnök. A szövetségi lobbimunka irányai kapcsán Baldauf Csaba rámutatott, hatalmas segítség lenne a szakmának, ha a SZÉP-kártyához kapcsolódó kedvezményt és a turisztikai hozzájárulás fizetése alóli mentesítést további egy évvel, 2022 végéig meghosszabbítaná a kormány. Beszélt arról is, hogy az MSZÉSZ napirendjén van saját rendezvényeik (Portásverseny, Év Szállodája, Év Ifjú Szállodása) újragondolása, az elgondolásuk az, hogy a korábbi kategóriánkénti díjazás helyett specifikus díjakat hoznának létre, ehhez várják a tagszállodák ötleteit, javaslatait akár a pályázati feltételek, akár az értékelési módszerek megújításához.