A keresztféléves képzésről Happ Évát, a SZE Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Turizmus Tanszékének vezetőjét és Princzinger Pétert, az MTSZA elnökét kérdeztük.
Milyen területeken, munkakörökben lehet hasznosítani a posztgraduális turisztikai projektmenedzser képzésben szerzett tudást?
Happ Éva: Tapasztalataink szerint a turisztikai projektmenedzser szakirányú továbbképzésre olyan szakmabeli kollégák jelentkeznek, akik – akár turisztikai alapvégzettségük, akár más alapdiplomájuk van – vagy projekteket megvalósító szervezetek alkalmazásában állnak, vagy ilyen szervezetnél szeretnének elhelyezkedni. Emellett hasznos a program azoknak is, akik tanácsadóként, vállalkozóként kívánják segítik a pályázók, majd kedvezményezettek projektjeinek megvalósítását.
A képzésben megszerezhető tudás természetesen erősen turizmusspecifikus. Tekintve, hogy a stratégiai szintű turizmusfejlesztés 2016–2017 óta vált önálló szakterületté, azóta születtek meg e szakterület fejlesztéspolitikai, jogi, pénzügyi keretei, valamint 2030-ig kitekintő szakmai tervei, ráadásul mindezek dinamikusan változnak is, mindenekelőtt abban tudjuk támogatni a hallgatóinkat, hogy tisztán lássanak a turisztikai fejlesztések „nagy térképén”, áttekintésük legyen a lezárult, a futó és a későbbiekben induló fejlesztési programokról.
Emellett persze vannak a képzésnek általános, bármely más területen is hasznosítható tudástartalmai, mint például a projekttervezés, a projektmenedzsment, a szakmai és pénzügyi kontrolling, a beszerzések és a közbeszerzések jogi szabályai, a felhasznált forrásokkal való elszámolás rendje, vagy éppen a megvalósult fejlesztések eredményeinek fenntartásával kapcsolatos ismeretek.
Princzinger Péter (MTSZA) és Happ Éva (Széchenyi István Egyetem)
2021-re nagy részt lezajlottak a magyar turizmus megújítását célzó pályázatok. A következő hétéves uniós fejlesztési ciklusban lehet-e számítani olyan volumenben turisztikai pályázatokra, amelyek elegendő feladatot adhatnak a képzésről frissen kikerülő turisztikai projektmenedzsereknek?
Princzinger Péter: A válasz egyértelműen igen. Ugyanis valójában arról van szó, hogy a 2014–2020-as programozási időszak projektjeinek befejezése, valamint a 2021–2027-es pályázatok indulása egy kicsit „egymásra csúszott”. Vannak olyan korábban indult fejlesztési projektek, amelyek 2022-ben még futnak, közben pedig a palyazat.gov.hu oldalon számos új felhívás már megjelent, és hamarosan újabbak látnak napvilágot. Ami a volumeneket illeti, csak a TOP Plusz 1.1.3 számú konstrukcióban 92 milliárd forint áll rendelkezésre helyi és térségi turisztikai fejlesztési projektek megvalósítására, emellett egyeztetési fázisban van a TOP Plusz 1.1.4 számú konstrukció felhívásának tervezete, mely 63 milliárd forint keretösszeg erejéig aktív turisztikai fejlesztéseket támogat majd.
Ezekben a konstrukciókban helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások, többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, egyházi jogi személyek, egyesületek, sportegyesületek, alapítványok, illetve alapítványi intézmények, továbbá bizonyos körben szövetségek pályázhatnak a térségben jelentős kulturális és örökségi helyszínek, természeti örökség turisztikai fejlesztésére, továbbá aktív turizmushoz kapcsolódó fejlesztésekre, turisztikai termékcsomagok kidolgozására, valamint jelentős turisztikai attrakcióval (jellemzően gyógyfürdővel) rendelkező települések turisztikai infrastrukturális és szolgáltatói hiányosságainak felszámolására. Ezeknek a pályázóknak, majd közülük azoknak, akik kedvezményezetté válnak, nagy szüksége van, illetve lesz projektjeik menedzselésére alkalmas humán kapacitásra.
Emellett szinte mindegyik uniós finanszírozású operatív program konstrukciói relevánsak lehetnek a turisztikai szektor szereplői számára, hiszen – bár ezek elsődlegesen nem turizmusfejlesztést támogatnak – turisztikai vállalkozások is érdekeltek lehetnek mondjuk a Digitális Megújulás Operatív Program (DIMOP Plusz) vagy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP Plusz) forrásainak elérésében.
Mennyire gyakorlatorientált ez a képzés, mire fókuszálnak az oktatás során?
H. É.: A szakirányú továbbképzés műfaji sajátossága, hogy erre a képzése valamilyen alapdiplomával rendelkezők jelentkeznek, akik munkaerőpiaci pozíciójuk javítása érdekében akarják szakmai repertoárjukat bővíteni, és erre a munka és a család mellett időt és pénzt is hajlandók áldozni. A képzésnek mindezeket szem előtt tartva idő- és költséghatékonynak, tartalmi és módszertani szempontból korszerűnek kell lennie. Ezért a hangsúly a valós piaci folyamatok bemutatásán, aktuális gyakorlati példák megvitatásán, konkrét projektek értékelésén van – mindez a használható tudás érdekében. Ezt a SZE KGK oktatói bázisa és a fejlesztési programok tervezésében és megvalósításában jelentős tapasztalatot szerzett gyakorlati szakemberek bevonása garantálja.
Amennyiben a képzésben részt vevők közül némelyeknek van a téma szempontjából releváns saját munkatapasztalata, azzal is dolgozunk. A hallgatók által ismert – sikeres vagy épp kudarcba fulladt – fejlesztési projekttervek sokszor jól használható, feldolgozható alapanyagot szolgáltatnak egyik-másik téma tárgyalásához.
Az elmúlt két pandémiás év alaposan átalakította a turisztikai piacot, megváltoztak a keresleti trendek is. Mennyiben kellett hozzáigazítaniuk a tananyagot az új piaci igényekhez?
H. É.: Amit a Covid lényegesen átrendezett, az a képzés megszervezése és az oktatás módszere. A pandémia következtében az oktatást hibrid rendszerűvé alakítottuk, a mindenkori járványügyi intézkedésekhez alkalmazkodva. Az oktatók készen állnak mind a személyes, mind az online képzésre, a körülmények változásának függvényében. A gyakorlati feladatok, a projektmunkák elkészítése és benyújtása, az oktatókkal történő kapcsolattartás alapvetően eddig is a virtuális térben történt.
A képzés tartalmát a világjárvány kevésbé érintette. Természetesen a Covid-válságnak a szektorra gyakorolt hatásai a piaci trendekkel, a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia felülvizsgálatával, valamint az ágazat újraindulásával összefüggésben terítékre kerülnek, és az egyes kurzusok keretében konkrétan is kitérünk a releváns vonatkozásokra, például a projektek idő- és erőforrás-tervezésével vagy éppen a kommunikációjával kapcsolatban.
Kiknek ajánlják a képzést? Milyen előképzettség, alapdiploma szükséges a jelentkezéshez?
P. P.: Mindenkinek, aki szeretne bekapcsolódni a következő évek turisztikai fejlesztési programjaiba, akár tanácsadóként, pályázatíróként, akár pályázóként, megvalósítóként. Ezen belül azoknak, akik szeretnének féláron egy másoddiplomát szerezni: az első félévét sikeresen teljesítő hallgatóknak – feltéve, hogy a második félévre is beiratkoznak – a második félév az MTSZA által nyújtott támogatásnak köszönhetően ingyenes.Az első két évfolyamban végzettek között volt, aki projektmenedzser munkakörben dolgozott, és fontosnak tartotta elméleti szempontból rendszerezni, az aktuális gyakorlatra vonatkozó ismeretekkel frissíteni a tudását. Volt, aki turisztikai vállalkozás alkalmazottjaként pályázatok beadására, projektek menedzselésére akart felkészülni. De akadt olyan is, aki oktatási, felnőttképzési cég vezetőjeként tervezte annak profilját módosítani, nyitni a turisztikai vállalkozások irányába.
A képzésre lehet jelentkezni gazdaságtudományi alapvégzettséggel, de várjuk azokat is, akik bármely másik (agrár, bölcsészettudományi, informatikai, jogi, közigazgatási, rendészeti és katonai, műszaki, pedagógiai, társadalomtudományi, természettudományi, vagy orvosi- és egészségtudományi) képzési területen szerezték alapdiplomájukat, és szívesen vennének részt a turizmus izgalmas és perspektivikus fejlesztési programjaiban.
Mikor és hol, hány hallgatóval indul a képzés, és meddig lehet jelentkezni rá?
H. É.: A képzés 2022 februárjában indul, a képzési idő két félév. Az előadásokat egyetemünk budapesti képzési központjában tartjuk, a felvehető létszám legfeljebb 20 fő. A jelentkezés határideje január 31.
Részletes információk a jelentkezéshez:
https://felveteli.sze.hu/turisztikai-projektmenedzser-szakkozgazdasz
https://felveteli.sze.hu/turisztikai-projektmenedzser-tanacsado