Fent is, lent is vízben: szakadó esőben, a Stopper állóhajó fedélzetén zajlott le a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány (MTSZA) által életre hívott kerekasztal-beszélgetések második, immár kibővített rendezvénye, a CheckINN UP workshop.
Az eseményen ezúttal is tartalmas és izgalmas előadásokra, illetve panelbeszélgetésekre került sor. Az „Új hullámok a turizmusban” címre keresztelt rendezvény célja az volt, hogy megismertesse azokat az aktuális trendeket és irányvonalakat, amelyekkel a turizmusban rövid és hosszú távon találkozhatunk majd az elkövetkezendő időszakban.
Princzinger Péter, az MTSZA elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a rendezvény során az előrelépés, az innováció és a kooperáció lehetőségeit keressük. Hozzátette, hogy mivel a pandémia idején a kapcsolattartás sok esetben a virtuális térbe került át, szükség van újra a személyes eszmecserékre, megbeszélésekre, erre ad lehetőséget az immáron másodjára megrendezésre kerülő CheckINN UP szakmai workshop.
A köszöntőben szintén elhangzott, hogy a CheckINN ernyőmárka összes szolgáltatása az innovációk köré szerveződik, és mivel az innovatív készségek felértékelődtek a globális kihívások miatt, ez a rendezvény megoldási lehetőségeket kíván nyújtani, különböző jövőbemutató kérdések megvitatása révén.
Utazási trendek és kilátások a Google keresések tükrében
A workshop nyitóelőadásában Moldován Anna, a Google iparági managere számos izgalmas összefüggésre világított rá. Mint elmondta, a Google folyamatosan követi a felhasználók keresési szokásainak változásait, és ezen adatok alapján jól megfigyelhető a különböző trendek alakulása. A Google Trends eszköz segítségével több, mint 15 évre visszamenőleg (pontosan 2004-től) nézhetünk utána egy-egy keresési kifejezés előfordulásának gyakoriságára. Példaként említette a nyaralás és a rezsicsökkentés kifejezéseket, amelyekre rákeresve kiderül, hogyidén egészen június végéig a felhasználókat a nyaralás kifejezés érdekelte leginkább, július 10-i héttől kezdve viszont a rezsicsökkentés lett a meghatározó téma.
A rezsiköltségek emelkedése miatt az utazással kapcsolatos keresések is átalakultak. A járvány után, tavaly nyáron indult nagy utazási hullám lassan lecsendesült, az energiaválság és háború hírei miatt egyre többen egyre gyakrabban kezdték le keresni az akciós, kedvezményes utazásokat. Míg idén a januártól márciusig tartó időszakban 360%-kal nőtt a keresési érdeklődés az all inclusive nyaralást célzó keresések vonatkozásában, nyáron már a legolcsóbb országokat keresték inkább a Google keresőmotorján. A fókusz egyre inkább az utazási költségek felé tolódik el, ennek megfelelően a hagyományos, sok esetben autóval elérhető európai úti célok kerülnek előtérbe – hangsúlyozta a szakember.
Az árérzékenység mellett a rugalmasság is kulcsfontosságú, Németországban a last-minute „Urlaub” keresési kifejezés nőtt tizenegyszeresére a januártól márciusig tartó időszakban – tudtuk meg.
A legfrissebb hazai utazási keresési trendekkel kapcsolatban kiderült, hogy a Covid-járvány előtti szintet már 2021 júniusban átléptük és egész nyáron fölötte voltunk a szállás alkategória esetében. Idén év elején óriási növekedés történt, majd ennek üteme lassú ütemben csökkent. Ugyanakkor még júniusban is 23%-os volt a növekedés az egy évvel korábbihoz képest, ami még 2019-hez képest is bővülést jelent.
A hazai és nemzetközi szállás jellegű kereséseket vizsgálva idén az április és június közötti időszakban 36%-kal nőtt az érdeklődés a hazai, 55%-kal pedig a külföldi szálláshelyek iránt. A legnépszerűbb települések az április-június közötti időszakban: Miskolc, Budapest, a Balaton környéke és a fürdővárosok voltak, Budapest esetén kiugró, 140%-os volt a növekedés. A legtöbb honfitársunk az említett időszakban külföldön Side, Bécs, Bibione, Barcelona, Prága, Róma, Hurghada, London és Crkvenica településekre keresett rá.
A szakember ezután néhány további hasznos Google-eszközre hívta fel a figyelmet, mint például az érdekes cikkeket tartalmazó Think with Google, a Destination Insights, valamint a különféle Közösségi Mobilitási Jelentések. A Destination Insights segítségével lehetőség van valós idejű trendek felfedezése. A rendszerben magyar adatok is megtalálhatóak évekre visszamenőleg, városok szintjén láthatjuk, melyek voltak a top desztinációk.Az utazási igények alakulását követhetjük nyomon a szálláshelyek és a légi közlekedés területén, rákereshetünk a TOP10 országra, és 30, 60 és 90 napos adatok alapján láthatjuk például, hogy mely területekről volt a legnagyobb érdeklődés hazánk iránt.
Nők a turizmusban
A workshop első panelbeszélgetésén egyebek között a nemek közötti egyenlőségről, valamint arról esett szó, hogy mennyire nőies szakma a turizmus. Szilasi Ildikó, az Utazz Afrikába Utazási Iroda ügyvezetőjének és tulajdonosának véleménye szerint a törekvések megvannak, ám még hosszú út vár ránk a nemi egyenlőség terén., –, aki elsősorban az afrikai tapasztalatait osztotta meg a jelenlévőkkel. Elmagyarázta, utazási irodájuk célja minél több nőt bevonni az általuk desztinációként ajánlott afrikai országokban, akik nagymértékben segítenek a helyi idegenforgalmi programok megvalósításában, miközben a kontinens szokásai alapján a saját otthon fenntartása is a nőkre hárul. Őt, mint női utazásszervezőt elfogadták a térségben, mert munkát ad, ismeri a szokásokat, ám ehhez nagyon sokat kellett tanulnia az elmúlt évtizedben.
Bődi Ivett, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) turizmus stratégiai megvalósításért felelős vezérigazgató-helyettese elmondta: annak ellenére, hogy úgy tűnhet, a vendégfogadás közelebb áll a női készségekhez, valamint, hogy − elsősorban a családi turisztikai vállalkozásokban − gyakran hárulnak a nőkre a vendégek számára láthatatlan, háttérben zajló munkavégzések, mégis elmondható,az utóbbi öt esztendőben jóformán megszűnt a férfi és női munkák közötti megkülönböztetés.Hozzátette, a turizmusban a vendégfogadás minősége számít, és nem az, hogy az illető melyik nemhez tartozik.
„A frontline nőies, a back office férfias” – fogalmazott Ifi-Valde Orsolya, a Paloznaki Jazzpiknik alapítója, fesztiváligazgatója, aki karrierje során eddig nem szembesült hátránnyal azért, mert nő. Elmondta, hogy a nők sok „férfias” feladatot végeznek, és ez fordítva is igaz, miközben a háziasszonyság az idegenforgalomban inkább női feladat, habár nagyon sok „jó férfi házigazda is dolgozik a szakmában”. A fesztiválszakmában több a férfi vezető, ám a jobbkezük rendre nő szokott lenni, példaként említette, hogy az Ő jobbkeze is egy férfi kolléga, akivel remekül kiegészítik egymás munkáját.
Niszkács Anna, a Gerbaud Gasztronómiai Kft. ügyvezető igazgatója hozzászólásában kiemelte,a siker függvénye nem a férfi vagy női nemhez tartozás kérdése; sokkal inkább az egyéni teljesítmény mércéje.. A szakmában dolgozókat tekintve szerinte az arány férfiak és nők között általában fele-fele, ám ha érte is hátrány a karrierje során, sosem annak tudta be, hogy ő nő.„Szexi dolog, hogy az ember nőként sikeres, de valójában kizárólag a képességek számítanak, nem pedig az, hogy valaki melyik nemhez tartozik.”Beszélt arról is, hogy a cégnél – ahol 1-2 évtizede nem is volt ilyen pozíció – most már három női HR-es is dolgozik, és erre nagy a szükség, „mert nem biztos, hogy a női törődést a dolgozókkal szemben a férfiak is átérzik”. Tapasztalatai szerint minden munkahelyen fontos a megfelelő arány férfiak és nők között.
Design thinking és service design a turizmusban
A workshop második panelbeszélgetésén a design thinking és a service design módszertanáról és a turizmusban történő alkalmazási területeiről esett szó. Az 1956-ban definiált, üzleti célokra nagyjából 1985 óta használt design thinking tág fogalom,amely lényegében emberközpontú problémamegoldást jelent, a service design pedig az ehhez kapcsolódó gyakorlati eszköztár, értelmezte a kifejezéseket Bogár Bence, a Holisztik Design élménytervezője. Újdonsága részint az ügyfélközpontúságban rejlik, célja az ügyféligények minél pontosabb megismerése és kreatív, adekvát válaszok megfogalmazása. Módszertanát illetően a probléma vagy a feladat megértésével indul, ezt követi az ötletelés, majd az interaktív kísérletezés szakasza.
Kun Judit, a BoldX stratégiai design lead partnere hozzátette, hogy a design thinking és a service design lehetőséget ad arra, hogy maketteken – például legóval modellezve – leteszteljék az egyes terek, szolgáltatások vagy folyamatok működését, és megnézzék, hogy azok mennyire lennének sikeresek élesben alkalmazva. Az elméletek leírása helyett tehát a modellépítés, a lepróbálás, a prototipizálás adja a módszer lényegét.Bogár Bence szerint a turisztikai ágazatnak érdemes a néhány lépéssel előttük járó bankszektorra tekinteni, ugyanis az ő kísérletezésükből, prototipizálásukból – akár a hibáikból is – nagyon sokat lehet tanulni.
Juhász-Dóra Katalin, a Budapesti Gazdasági Egyetem főiskolai docense kitért arra, hogy a vendég nem biztos, hogy tudja, mitől érzi magát jól egy adott szálláshelyen vagy attrakcióhelyszínen. A service design technikát alkalmazó szolgáltató azonban többet megtudhat a vendégről, ami segít a szolgáltatások perszonalizálásában, és végső soron a vendégelégedettség növelésében. A módszertan eredményességére egy példát is említett: 2009-ben az Airbnb nem hozta a várt eredményeket, és a probléma felderítéséért, illetve megoldásáért a service design technikához fordultak. Kiderült, hogy a gyengébb forgalmat az okozta, hogy nem voltak elég vonzók a weboldalon megjelenő fotók, ezért a kínált lakásokat hozzáértőkkel újra lefotóztatták.Ez is azt mutatja, hogy a design thinking és a service design kiválóan alkalmas arra, hogy támogassa a piaci folyamatokhoz való alkalmazkodást.
A kártyás fizetés helyzete a turizmusban, a digitális fizetés trendjei
A kártyás fizetésről, annak elfogadásáról a turizmusban, a vendéglátó- és szálláshelyeken történő digitális fizetési trendekről, a szektorban megjelenő innovációról Szász Ferenc, a Mastercard üzletfejlesztési igazgatója beszélt a jelenlévőknek. Prezentációjában elmondta, az elmúlt három esztendőben megduplázódott a kártyaterminálok száma Magyarországon, és európai összehasonlításban is kiemelkedően jól állunk, ezer főre 29 terminál jut. Ma már a legkisebb hazai büfében is lehet a bankkártya mellett okostelefonnal is fizetni.
Beszélt még többek között arról is, mennyire fontos a kártyás fizetés biztonsága az online foglalások esetében, és kitért egy abszolút forradalmi újításra: a check in, check out rendszerre. Ennek lényege, hogy ha előzetesen regisztrálja a kártyáját a vendég, akkor a szállodában, étteremben a fogyasztás végén nem kell odaadnia a kártyáját a fizetéshez, a terhelés automatikusan megjelenik rajta. Ehhez persze elengedhetetlen a vendég és a szolgáltató között feltétlen bizalom. Ahogy Szász Ferenc fogalmazott: „a check inn az új check out.”
Turizmus 4.0 – Intelligens megoldások a turizmusban
Az ipar 4.0 és az értékesítés 4.0 után megérkezett a turizmus 4.0., ami az ágazat digitalizációját, a robotika megjelenését, a rendszerek és folyamatok online összekötését jelenti. Válság idején ez különösen hasznos, aki már tett lépéseket ebbe az irányba, az előnyben van a többiekkel szemben, sőt az új technológiák iránti nyitottság akár a túlélés kulcsa is lehet, mondta az okosmegoldások gyors fejlődéséről szóló panelbeszélgetésben Homonnay Gergő, az Online Értékelés Kft. ügyvezető tulajdonosa. Hozzátette, hogy a digitalizáció a vendégértékelések begyűjtését és elemzését is jelentősen megkönnyíti, ami alapot nyújt a szolgáltatások célirányos fejlesztéséhez.
Schlégl Tímea, a KÜRT Akadémia képzési vezetője szerint a digitalizáció egyik legfontosabb hozadéka, hogy rengeteg adatot szolgáltat, ami a piaci szereplőknek feldolgozható információt és jobb reagálási lehetőséget biztosít. A Data Science az adatok tárolásának és elemzésének tudománya: a megszűrt, releváns adatok segítenek megérteni a saját piacot, a saját vevőkört, s erre a tudásra lehet építeni a hatékony ügyfélmarketinget.
Robotika, automatizáció, digitalizáció nélkül elképzelhetetlen a modern vendéglátás, hangsúlyozta Kende Gábor, a Kende Retail Operation Kft. alapító tulajdonosa. Ma már intelligens, ételfelismerő sütő- és főzőkészülékek, robotasszisztensek és számtalan egyéb okosmegoldás teszi könnyebbé az ágazatban dolgozók munkáját. Példának hozta saját vállalkozását, a Magyarországon egyedülálló Take it Easy üzletet, amely a kiskereskedelmet forradalmasító technológiát alkalmaz: mobilapplikációval, teljesen készpénzmentesen működik a nap 24 órájában.
A kiterjesztett és virtuális valóságok, mint élményelemek ugyancsak szerepet kapnak a turizmus jövőjének formálásában,erről beszélt Rendes Péter, az InnoTeq Kft. ügyvezető társtulajdonosa. Az informatikai élménymegoldásokkal elsősorban múzeumokban, kiállítóterekben, rendezvényeken találkozhatnak a látogatók. Szerepük a koronavírus járvány idején különösen felértékelődött, és lényegében azóta is velünk maradtak – általuk olyan élményekhez juthatnak az emberek, amelyek fizikailag nem feltétlenül elérhetők. A kiterjesztett- és virtuálisvalóság-projekteket ugyanakkor nem a valóságos élmények helyett, hanem azok mellett, plusz szolgáltatásként és lehetséges plusz bevételi forrásként is értékelhetjük.
A turizmus újhullámain
Rendkívül érdekes panelbeszélgetésre került sor „A turizmus újhullámain” címmel. „Új modellekkel, termékekkel, szolgáltatásokkal kísérletezni csak nyugodt piaci környezetben lehet” – kezdte a beszélgetést Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója. „A turizmus nem egy könnyen innoválható terület” vélekedett, ugyanakkor, az egyes back office folyamatokban már számos digitális megoldás létezik, amelyek alkalmazásával jelentősen csökkenthetjük az értékes munkavállalók terheit. A rendezvény háziasszonya szintén kiemelte: a CheckINN UP workshop egyik célja felhívni a figyelmet azokra a már létező megoldásokra, amelyekkel reziliensebbé válhatunk egy következő nehéz időszak esetén.
A beszélgetésen szóba került a fenntarthatóság is. „A fenntarthatóság a turizmusban már régóta egy fontos téma, és mára minden területen áttörte a gátakat” – mondta Takács Márton, a Moore Global hotel és turizmus nemzetközi iparági vezetője, aki azt is megosztotta a hallgatósággal, hogy ma már a nem fenntartható projektek hiába várnak finanszírozásra. Úgy gondolja, a jelenlegi gazdasági környezetben az alacsony árak nem fenntarthatóak, a fenntartási költségek miatt senki sem teheti meg, hogy csupán árszinttel vonzzon be fogyasztót. „Mindenki tart a makrogazdasági környezettől, és mindenki fél a recessziótól” – sommázta a helyzetet, hozzátéve ugyanakkor, hogy a szállodák kihasználtsága elérte a 2019-es szint körülbelül 70 százalékát, ami kifejezetten jó eredménynek tekinthető.
A beszélgetés során szóba került a workation kérdésköre is. A pihenést munkavégzéssel kombináló életformával kapcsolatban Ilyés Noémi megjegyezte: aki távolról dolgozik, az nemcsak pihenhet, hanem közben felfedezhet egy új országot is. Ugyanakkor ez még nem egy tömeges trend.
„Az online munkavégzés valóban egyre inkább jelen van a hétköznapokban, és egy fontos jövőbeli trend lehet” – osztotta meg véleményét a témáról Czene Eszter, az MTÜ megbízott kutatási igazgatója, majd beszélt az igyutazunk.hu portál fontosságáról. Sok adat, forrás áll rendelkezésükre – például, a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) –, így a portálon a szakma első kézből értesülhet az aktuális hírekről. Elmondta, 2022 január-augusztusa között 28 millió volt a vendégéjszakák száma Magyarországon, ami a csúcsévnek számító 2019-hez viszonyítva mindössze öt százalékos visszaesést jelent, ráadásul csak szeptemberben további 3,2-3,3 millió vendégéjszakával számolnak.
A beszélgetés során Bagyánszki Éva (Nitro Sales\ Marketing) kifejtette az utazási irodák megújulásának fontosságát. „Egy iroda akkor tud újjászületni, ha megérti a célközönségét” – vonta le a következtetést. Ami a munkaerőpiacot illeti, elmondta, hogy kihívást okoz jelenleg, hogy kevés a jelentkező és a munkavállalók többségének hiányos a képesítése. A szakember úgy látja, a nehéz időket élő turizmusnak érdemes újra gondolni a működési a struktúrákat.A befektetési kedv esetleges csökkenését illetően úgy vélte, hogy Budapesten ez nem tapasztalható. Takács Márton hozzátette, hogy a piacon van tőkeállomány, amely keresi a helyét, és a borús helyzet ellenére azért van ok a pozitív gondolkodásra. „Lehetünk optimistábbak, mint a médiahírek” – emelte ki végezetül.
A jövő közlekedése
A jelen és a jövő legfontosabb közlekedési kihívásairól szólt a CheckINN UP záró panelbeszélgetése. A Wizz Air képviseletében Radó András toborzási vezető úgy vélekedett, hogy az alacsonyabb árú repülőjegyekre a jövőben is szükség lesz, a verseny pedig jó a légi közlekedés szereplőinek és jó az utasoknak is. A repülés fenntarthatósága kapcsán elmondta, hogy a Wizz Air évek óta a legzöldebb légitársaság Európában: hiszen azzal, hogy a régebbi gépeket folyamatosan újakra cserélik, jelentősen csökkent a cég károsanyag-kibocsátása (az új hajtóművekkel szerelt repülőgépek 20%-kal kevesebb üzemanyagot fogyasztanak elődjeiknél). Összehasonlításként megemlítette, hogy számos hasonló területen tevékenykedő cég csupán 2030-ra hozza majd azokat a környezeti mutatókat, amelyeket a Wizz Air már évekkel ezelőtt teljesített.A vállalat expanziós céljait jól példázza, hogy a ma 166 géppel rendelkező társaság 2030-ra 500 tagú légi flottával számol.Ezt a növekedést személyzettel is követni kell, ezért a Wizz Air intenzíven toboroz légi utaskísérőket és pilótákat egyaránt. Eközben a technológia is folyamatosan fejlődik: Radó András úgy vélekedett, hogy nagyjából 10-15 év múlva már rendelkezésre fog állni az a technológia, amelynek segítségével alternatív üzemanyaggal is lehet majd üzemeltetni a repülőgépeket. Az a cél, hogy 2050-re karbonsemleges legyen a Wizz Air. Gyorsabban terjed az e-mobilitás a vártnál Magyarországon, mondta a közúti közlekedés jövőjéről Alkér Zoltán, az MVM Zrt. infrastruktúra vezérigazgató-helyettese. Jelenleg az országban az MVM Mobiliti töltőhálózatán több mint 1500 ponton lehet elektromos autókat tölteni. Ezt a töltőhálózatot nemcsak üzemeltetni, hanem fejleszteni is kell az igényeknek megfelelően. A szakember úgy vélekedett, hogy a dízel járművek belátható időn belül eltűnnek az utakról, helyüket az elektromos és a benzines autók veszik át.Megfigyelhető tendencia, hogy – főként a fiataloknál – egyre kevésbé fontos a saját autó, ezért inkább előtérbe kerül a járműmegosztás, a különböző közlekedési módok együttes, kombinált használata és a kombinált járműhasználatot segítő applikációk szerepe.
A Covid-időszak látványos bummot hozott a hazai kerékpáros közlekedésben, mondta Madarász-Losonczy Bálint, a Miniszterelnökség Aktív Mobilitási Főosztályának vezetője. Ez a növekedés azóta kicsit megtorpant, de a biciklizők száma a korábbinál magasabb szinten stabilizálódott. A városi közlekedésben fontos kihívás a kerékpárok biztonságos tárolása, a szakember példának hozta Hollandiát, ahol föld alatti biciklitárolók építésével orvosolják ezt a problémát, és egyben választ adnak a rengeteg bringa okozta „esztétikai környezetszennyezésre”. Madarász-Losonczy Bálint arról is beszélt, hogy ha azt szeretnénk, hogy többen közlekedjenek kerékpárral a városban, akkor további infrastruktúra-fejlesztésekre lesz szükség, jelenleg ugyanis sokan azért nem ülnek nyeregbe, mert nem érzik magukat biztonságban a közúti forgalomban. Hozzátette: a jövőben minden bizonnyal nőni fog a kerékpáros és rolleres megosztórendszerek szerepe, és nemcsak a városlakók, hanem az ide látogatók körében is. A MOL Bubit most is nagyon szeretik a turisták, mert trendi, olcsó, és csak egy mobiltelefon kell a használatához.