Az ország legnagyobb földrajzi kiterjedésű és legkomplexebb kerékpáros turisztikai fejlesztési projektje zárult a Balatonnál. Miként alakították négy év alatt kerékpáros turisztikai desztinációvá a térséget, és hogyan tovább? – erről is kérdeztük a Magyar Kerékpáros Szövetség és az MTSZA elnökét.
Négyéves folyamat végére tett pontot a harmadik balatoni kerékpáros központ április 1-jei átadása Keszthelyen. Elégedett, minden úgy valósult meg, ahogy eredetileg megálmodták, vagy kompromisszumok árán?
A végeredménnyel, úgy gondolom, elégedettek lehetünk. A benyújtott projektterv egyesrészleteiben sokszor módosult, de a 2018-ban kitűzött célokat nem tévesztettük szem elől. Akkor is, most is 2030-ig tekintettünk, illetve tekintünk előre. Kompromisszumokat persze, el kellett fogadnunk. A fejlesztési projekt még szinte el sem indult, máris megkezdődött a változtatások, szerződésmódosítások, költségvetés újratervezések láncolata. Az első lényeges változtatás az volt, hogy a kerékpáros központként betervezett konténerházak helyett Balatonfüreden új épület építéséről, Balatonföldváron és Keszthelyen meglévő szolgáltató egység felújításról született döntés. Ez alapvetően rendezte át a költségvetést.
Szerencsére „feketeöves” projektmenedzsment csapattal vágtunk bele, nem fagytunk le az első akadályok láttán. A későbbiekben a Covid-helyzet okozott problémákat, ezek azonban nem írták felül a szakmai tartalmat, csak időben nyújtották el a projektet. A teljes fejlesztés így végül kettő helyett négy év alatt valósult meg.
Pontosan mekkora összeget fordítottak az elmúlt négy évben a kerékpáros turizmus fejlesztésére a Balaton térségében, és melyek voltak a projekt fő pillérei?
A teljes fejlesztési projekt a többszöri támogatási szerződés módosítások és költségvetés-áttervezések eredményeként végül 1,2 milliárd forint EU-s támogatásból és 150 millió forint hazai forrásból valósult meg. A projekt alapvető eleme a 206 km-es Balatoni Bringakörön kívüli további 800 kilométernyi út bejárása, felmérése, kijelölése, valamint az útvonalak mentén elérhető szolgáltatók, attrakciók leltárba vétele és egységes szempontrendszer szerinti leírása volt.
Az útvonalbejárással párhuzamosan elvégeztünk egy kutatást a kerékpáros vendégek igényeinek megismerése végett. Ezekre épül minden további fejlesztési elem: a teljes táblázási terv, a kerékpáros pihenők, átnézeti térképek és szervizoszlopok telepítési terve, a három BalatonBike365 kerékpáros szolgáltató pont Balatonfüreden, Balatonföldváron és Keszthelyen, a magyar mellett hat idegen nyelven elérhető weboldal és mobilapplikáció, a papír alapú bringás térképek és a projektet végig kísérő marketingaktivitások. Ezekhez kapcsolódóan fontosak voltak a mintegy 300 térségi szolgáltató bevonásával megvalósult szemléletformáló programok, workshopok, a többi kerékpáros szervezettel közösen kialakított kerékpárosbarát minősítési rendszer, valamint a kerékpáros túravezető képzések.
Sikerült-e megszólítani az eddigi fejlesztésekkel a potenciális kerékpáros turistákat itthon és külföldön? Hányan látogatják, illetve használják például a projekt keretében létrehívott balatonbike365.hu oldalt és a kapcsolódó appot?
Ma tíz megkérdezett magyar közül kilencnek a „Balaton” hívószóról egy nyári fürdőhely jut eszébe. Ezen próbálunk változtatni, a leendő vendégeknél elérni, hogy egy tavaszi, őszi és akár téli Balaton képe is legyen a fejükben. Szép tájjal, izgalmas bor- és gasztronómiai programokkal, zenei és kulturális fesztiválokkal, vagy egyszerűen csak elvonulásra, feltöltődésre alkalmas helyekkel.
A kerékpáros turizmus különösen alkalmasnak tűnik a turisztikai forgalom növelésére, a vendégérkezések térbeli és időbeli koncentrációjának oldására: a Covid óta nagyjából megduplázódott a térségben bringázók száma. Éves szinten nagyjából 200 ezer turista tesz hosszabb-rövidebb utat a magyar tenger körül. A balatonbike365.hu weboldalt indulása óta több mint 200 ezer látogató kereste fel, a BB365 mobilapplikációt 15 ezren töltötték le, s ennek 10 százaléka külföldi.
Nem beszélhetünk bringás paradicsomról, amíg a fogadó oldalon nincs kellő számú helyi szolgáltató, aki érti és képes kiszolgálni ennek a vendégkörnek a speciális igényeit. Milyen fejlődést lát a kerékpárosbarát szolgáltatók számosságában és az általuk kínál szolgáltatási színvonalban?
Az Aktív és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ (AÖFK) és a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség (MAKETUSZ) munkatársaival közösen kidolgoztuk azt a minősítési rendszert, amely meghatározza a szálláshelyek, a vendéglátóhelyek és az egyéb attrakciók kerékpárosbarát minősítésének kötelező és választható kritériumait. Magyarországon jelenleg mintegy 1000 kerékpárosbarát minősítéssel rendelkező szolgáltató van, a számuk folyamatosan gyarapodik. Ebből 130 található a Balaton térségében.Meggyőződésem, hogy a BB365 adatbázisban szereplő összesen 3800 szolgáltató között sokan vannak olyanok, akik megfelelnek a kerékpárosbarát minősítési kritériumoknak, csak éppen nem igényelték a minősítést. A következő időszak egyik fontos feladata, segíteni ezeket a vállalkozásokat a kerékpárosbarát minősítés megszerzésében. Ha 2023-ban újabb 600 balatoni szolgáltató megszerezné a MAKETUSZ által adott tanúsítványt és matricát, azzal elégedettek lennénk.
A fejlesztés eredményeinek fenntartásáról a Magyar Kerékpáros Szövetség (MKSZ) és a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány (MTSZA) által létrehozott BalatonBike365 Nonprofit Kft. gondoskodik – írták a projektzáró kommünikében. Mik lesznek pontosan a feladatai ennek a szervezetnek?
A fejlesztési projekt végéhez közeledve szembenéztünk azzal, hogy sem az MKSZ-nek, sem az MTÜ-nek, sem az MTSZA-nak nem profilja a térségi turisztikai desztinációmenedzsment feladatok ellátása, pláne nem a konkrét turisztikai szolgáltatások nyújtása. Ezért az MTSZA létrehozta a BalatonBike365 Nonprofit Kft.-t, a Balaton, mint kerékpáros turisztikai desztináció promotálása, valamint a projektben létrehozott szolgáltatások fenntartása céljából. A hasonló projektek kedvezményezettjei általában ötéves fenntartást kötelesek vállalni, mi azonban 15 évre szerződtünk a kerékpáros szolgáltató pontoknak otthont adó önkormányzatokkal. Részükről ez az önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodásból következett, részünkről pedig abból a szilárd hitből, hogy a Balaton, mint kerékpáros paradicsom, úgymond, sikerre van ítélve.
A cég már másfél éve működik, hiszen a projekt eredmények között vannak olyanok, melyek már korábban elkészültek és üzembe kellett helyezni őket. Például a balatonbike365.hu weboldal másfél éve, a BB365 mobilapplikáció egy éve éles üzemben működik. A cég székhelye Budapesten van, a kollégák egy része a Balaton térségében lakik és dolgozik. A BB365 csapat gerincét a befejezett fejlesztési projekt szakértői alkotják, de értelemszerűen bővültünk a turisztikai marketing területén tapasztalatokkal rendelkező kollégákkal. A cég üzleti tervét és beszámolóját az MTSZA kuratóriuma fogadja el.
Fontos továbbá, hogy a BB365 Nkft. alapvetően egy desztinációmenedzsment funkciót lát el, weboldalt, mobilapplikációt, közösségi média felületeket üzemeltet, vásárokon, kiállításokon, egyéb rendezvényeken képviseli a Balatont, study tourokat, kampányokat folytat – végső soron a négy évszakos Balatont promotálja.A három szolgáltatópont üzemeltetését, a vezetett túrák szervezésével, megvalósításával kapcsolatos feladatokat, és az ezekkel összefüggő kereskedelmi teendőket pedig egy helyi szereplőre, a térség legnagyobb e-bike-flottájával és sok éves túravezetői tapasztalattal rendelkező Balaton Bike Tour-ra bíztuk. A két cég jelenleg együttesen 360 db-os e-bike-flottát mozgat a térségben a három BB365Port és nyolc további elosztópont között, és ennek folyamatos bővítését tervezzük.
Korábban, a Balatoni Bringakör kijelölése kapcsán hallani lehetett arról, hogy a helyi közösség nem fogadta mindenhol kitörő lelkesedéssel a kerékpáros turistákat, és akár meg is vétózták a tervezett vonalvezetést. A helyi lakosok, üdülőtulajdonosok hozzáállása terén javult-e a helyzet az elmúlt négy évben?
Nehéz kérdés, hiszen más az érdeke a helyi lakosságnak, az üdülőtulajdonosoknak, a térségben nyaraló vendégeknek, illetve a turisztikai szolgáltatóknak. Megint más a helyzet, ha település-, térség- vagy gazdaságfejlesztési oldalról közelítünk a témához. A Balaton térséget 174 település alkotja, a desztináció 270 ezer ember otthona. Az infrastruktúra-fejlesztések az elmúlt 60 évben a turizmusra koncentráltak, a térségben (hála istennek!) nincsenek környezetszennyező termelőüzemek, logisztikai parkok. Ellenben csodálatosak a táji adottságok, van sok ezer szálláshely-szolgáltató, vendéglátóhely, attrakció, kikötő, strand, megannyi különleges látogatóközpont és kilátó. A kerékpáros turista – vagy a kerékpározásra is nyitott aktív turista – a lehető legkevésbé zavaró tényező: csendes, környezettudatos, ökológiai lábnyoma csekély, ráadásul jellemzően nem az amúgy is túlterhelt július-augusztusi „főszezonban”, hanem leginkább tavasszal és ősszel érkezik a térségbe, és ekkor jelent fizetőképes keresletet.
Sok fórumon elhangzott már, hogy a kerékpáros turista nem egyenlő a kispénzű látogatóval. Ezzel a mostani fejlesztéssel eljutott-e már a Balaton arra a szintre, hogy kielégítse a magasabb költési hajlandóságú, külföldi kerékpáros turisták igényeit? Milyen kommunikációt terveznek ennek a vendégkörnek az ide csalogatására?
Erre egy példát mondanék. Április 1-jén szombaton adtuk át a nagyközönségnek a keszthelyi BB365 szoláltató pontot. Rá két napra, hétfőn délelőtt 10 órakor egy holland, Eindhovenből érkező házaspár kibérelt két e-bike-ot egy háromnapos Balaton-kerüléshez, biztosítással együtt. Egyébként egy e-bike kölcsönzés díja naponta 12, 15 és 19 ezer forint között alakul, típustól függően. Ezek még alacsony bérleti díjaknak számítanak ahhoz képest, hogy Szlovéniában, Olaszországban 60-70 eurónál kezdődik egy ugyanilyen kerékpár napi kölcsönzési díja.
A fejlesztési projekt befejeztével a feladat a továbbiakban a Balaton, mint kerékpáros turisztikai desztináció promotálása klasszikus PR- és marketingkommunikációs eszközökkel. A BalatonBike365 útvonalhálózat nem cél, hanem egy eszköz, amely összeköti a térség vonzerőit. Mégpedig úgy köti össze, hogy ezeknek az utaknak a bejárása közben kivételes élményben lesz részünk.
A külföldi vendégek megszólítása valóban a legnagyobb kihívást jelentő és legköltségesebb feladat. E téren a Magyar Turisztikai Ügynökség és a Visit Hungary nyújtotta lehetőségekre tudunk építeni, ilyen volt például a társkiállítókénti megjelenés lehetősége Európa második legnagyobb utazási kiállításán, a berlini ITB-n. A BB365 standon kiküldetésben lévő kollégák pestiesen szólva „kimaxolták” a B2B vásárrá alakult rendezvényt, információs anyagokat adtak az érdeklődőknek, prezentációt tartottak, és nem utolsósorban együttműködésre nyitott tour operatorok névjegykártyáival tértek haza a vásárról. A következő időszak feladat lesz ezeket a kapcsolatokat konkrét üzletkötésre váltani. Más, hasonló rendezvényekre is készülünk.
Hogyan állnak a jelentkezések a május 1-jére először meghirdetett BalatonFondokerékpáros országúti maratonra? Rajhoz állnak-e majd itt külföldi versenyzők is?
Magyarországon egyelőre egyedülálló kísérlet a BalatonFondo. A szomszédos országokban bevezetett, ismert események az ún. „granfondo”-k, ezek amatőr sportolók számára meghirdetett versenyek. A BalatonFondo vonzerejét két dolog jelenti: egyrészt a résztvevők a 2022-es Giro d’Italia harmadik magyarországi szakaszának útvonalán tekerhetnek a Balaton-felvidéken, másrészt ugyanolyan útvonal-biztosítás és kulisszák között versenyezhetnek, mint a profik. Eddig közel 700-an regisztráltak, ami hazai viszonylatban kiemelkedőnek számít, a résztvevők száma várhatóan eléri majd az 1200-at. Legalább 100 külföldi résztvevőre számítunk.
Megítélése szerint mennyire szolgálják ki jelenleg a vonat-, busz- és hajójáratok a térségbe érkező bringások igényeit? Ennek további fejlesztésére folytatnak-e tárgyalásokat a kerékpáros szakmai szervezetek a közlekedési társaságokkal?
A Balaton szerencsés adottsága, hogy autópályán és főutakon könnyen megközelíthető, elérhető minden irányból. Münchenből, Stuttgartból 7-8 óra, Pozsonyból, Grazból 5 óra, Győrből, Pécsről 2 óra, Budapestről 1-1,5 óra alatt elérhető. Hasonlóan jól elérhető vonattal: a MÁV az elmúlt években sokat lépett előre a kerékpárosok igényeinek kiszolgálásában. Személyes tapasztalatom, hogy Kelenföldről egy óra alatt elérhető Siófok, Balatonföldvár, vagy például, hogy egy Balatonfüred–Badacsony kerékpártúra után kényelmesen lehet visszatérni Badacsonyból vonattal Balatonfüredre, akár késő este is.
Az MTÜ, az MTSZA és a MÁV együttműködésének köszönhetően a „Hol vagy, Kajla?” program keretében az alsótagozatos diákok ingyen, kísérőik pedig 33%-os kedvezménnyel utazhatnak bármely balatoni állomásig. Nem mellesleg és nem véletlenül a három BalatonBike365 Port Balatonfüreden, Balatonföldváron és Keszthelyen is a vasútállomás közelében épült meg. Akik autóval érkeznek, azok számára pedig fontos lehet, hogy mindhárom BalatonBike365 Port közvetlen közelében megfelelő parkoló kapacitás áll rendelkezésre.
A Bahart hajójáratainak igénybevételével pedig a végtelenségig variálhatók a kerékpáros túraútvonalak. Az én egyik kedvenc köröm Balatonföldvárról indul, a Balatoni Bringakörön Balatonboglárig gurulok, ott hajóval átkelek Révfülöpre, onnan a Balaton-felvidéken vezet az utam Tihanyig, a komppal átkelek Szántódra és onnan érkezek vissza Balatonföldvárra. Ez egy 65 km-es túra, egynapos program, heggyel, völggyel, levendulafagyival, hajókázással, ehhez nem szükséges e-bike, hagyományos kerékpárral is könnyen teljesíthető – jó szívvel ajánlom mindenkinek.