A Balaton 1500, ősszel is nyitva tartó szolgáltatója megannyi aktív és kulturális programmal, gasztronómai eseménnyel, egyedi csomagajánlatokkal várja a vendégeket a nyár elmúltával is. A VisitBalaton365 őszi kampányának középpontjában a bor áll. Princzinger Péter ügyvezetőt arról kérdeztük, hol van még tartalék a balatoni turizmusban, és azt hogyan lehet kiaknázni.
Ez év elején jelentették be, hogy a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány (MTSZA) tulajdonában álló Balatonbike365 Nkft. nevét VisitBalaton365-re változtatták, és a szervezet látja el a Balaton tekintetében a térségi szintű desztinációmenedzsment feladatokat. Mi minden történt azóta?
Hazai és külföldi turisztikai vásárokon való megjelenésekben, konferenciákban, workshopokban, tréningekben, a turizmusirányítás vezetőivel, a térségi szakmai szervezetek vezetőivel, a Tourinfom irodákkal folytatott rendszeres egyeztetésekben, felmérésekben, piackutatásokban, study tourokban, digitális fejlesztésekben, online kommunikációban, PR- és marketingkampányokban, saját eseményekben és kitelepülésekben ölt testet az a munka, ami már a VisitBalaton365 kibővült tevékenységét jelzi. Most indítottuk az őszi Balatont népszerűsítő keresletösztönző kampányunkat.
Mi a munkamegosztás a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ), a Visit Hungary és a VisitBalaton365 között?
A turizmusirányítás, a szabályozás, a stratégiaalkotás feladata eddig is az MTÜ-nél volt, ezután is ott lesz. A Visit Hungary pedig Magyarország turisztikai marketingszervezete, amely az országos szintű marketingstratégiáért, a hazai és a külföldi küldőpiaci folyamatok elemzéséért és a kampányok tervezéséért felel. Szintén a Visit Hungary tervezi meg a nemzetközi kampányokat és médiavásárlásokat.
Nekünk, mint térségi desztinációmenedzsment-szervezetnek – az MTÜ-vel és a Visit Hungaryvel együttműködve – a Balaton márka képviselete, a desztináció pozicionálása, a belföldi keresletet ösztönző kampányok megvalósítása és a balatoni szolgáltatók szakmai támogatása mellett a térségi szereplők együttműködésének erősítése a feladatunk.
Mik azok a legfontosabb adottságok, amiket beazonosítottak, amiket figyelembe kell vennie annak, aki a balatoni turizmus fejlesztésén gondolkodik?
Turisztikai nézőpontból legalább „öt Balaton” él ma egymás mellett. A térség kb. 250 ezer ember otthona, Debrecen lakosságát jóval meghaladó népesség, hatalmas területen szétszórtan, 177 településen. Itt születtek, itt nőttek fel, vagy ide tértek vissza, egy viszonylag gyorsan elöregedő lakosságról van szó. Ők nem turisták, hanem a tóhoz, a térséghez, a szűkebb környezetükhöz, településükhöz érzelmileg kötődő emberek, akik még két csoportra oszthatók: akik érdekeltek a turizmusban, és akik nem. A harmadik csoportot alkotják azok a beköltözők, második otthonnal rendelkezők, akik szintén már balatoninak érzik magukat, és közülük sokan tesznek is a desztináció fejlődéséért, és nem csak „használják” a térséget. Ezek közé sorolom egyébként magamat és a kollégáim jó részét is.
Végül vannak a balatoni vendégek, de ez is egy igen heterogén sokaság: más-más nemzetiségű turisták és belföldiek, több napra érkező vendégek, vagy egy napra érkezők, esetleg rokonok, barátok házában megszálló látogatók. Ezen belül is két fontos csoport különíthető el: azok a vendégek, akik a „génjeikben hozzák”, hogy a magyar embernek „jár” az olcsó balatoni nyaralás, és azok a jobb vásárlóerejű látogatók, akik igénylik, és meg is fizetik a minőségi, prémiumszolgáltatásokat.
Értelemszerűen következik ebből, hogy a Balatonnak nagyon sokféle igényt kell kiszolgálnia, hogy mindezek a „felhasználók” megtalálják, amit keresnek, mindenki jól érezze magát, és egymást se zavarják.
Ráadásul a Balatont sújtja a forgalom időbeli és térbeli koncentrációja is.
Sőt, ezek mellett még egy tényező: mivel a tó és környéke – nagyon helyesen – kiemelt védelmet élvez, így jogilag tilos bármilyen jelentős környezetterheléssel járó ipari tevékenység, tehát itt nem lesz autógyár, sem vegyipari üzem, sem logisztikai park. Ami örvendetes, de emellett azt is látni kell, hogy ez korlátozza, nehezíti az innovatív vállalatok, korszerű technológiák, ezekkel együtt a nagy foglalkoztatók megjelenését a térségben. Munkalehetőségek nélkül pedig gyengül a térség népességmegtartó képessége.
Ami a szezonalitást és a térbeli sűrűsödést illeti: a turisztikai forgalom időben nem egyenletesen oszlik el az év hónapjai között, hanem a vendégek és a vendégéjszakák 60 százaléka a nyári 10 hetes időszak, a június végétől augusztus végéig terjedő főszezonra esik, míg az év többi hónapjában lényegesen visszaesik a kereslet.
A turisztikai forgalom és költés térben is erősen koncentrált, a turisták 55 százaléka 8 part menti települést látogat meg, a vendégek további 40 százalékán pedig 30, szintén part menti település osztozik.
Azaz a parttól néhány kilométerrel távolabb található települések és az itt működő szolgáltatók alig, vagy egyáltalán nem részesednek a turisztikai forgalomból.
Lehet tudni, milyen tényezők miatt alakult ez így?
Félreértés ne essék: mi, magyarok tettük ilyen szezonálissá és területileg koncentrálttá a balatoni turizmust. Az ’50-es, ’60-as évek terület- és településfejlesztési döntései, az állami építőipar által létesített, hőszigeteletlen szállodák, vállalati üdülők, a szakszervezeti üdültetési, beutalási rendszer, az Európában kuriózumnak számító két és fél hónapos nyári iskolaszünet, amikor „egyszerre ér rá” 150 ezer pedagógus, 1,5 millió iskolás diák és a szezonális munkaerő bázisát jelentő 200 ezer egyetemi-főiskolai hallgató, a munkáltatók szabadságkiadási gyakorlata, a nyári ítélkezési és igazgatási szünet – mind-mind hozzájárult a kialakult helyzethez.
És mi következik mindebből? Hogyan lehet korrigálni, átalakítani ezeket a több évtizede gyökeret vert szokásokat?
A Balatonnál szükségszerűen négy évszakos turizmusgazdaságot kell kiépíteni. Egy modern, digitális, fenntartató, egész évben működő turizmusgazdaságot. A mostaninál kiegyenlítettebb forgalom, vendégszám, az év hónapjai között egyenletesebben eloszló bevétel, jövedelem. Ez nem fog kialakulni magától. Tennünk kell érte. A turisztikai szolgáltatók és szolgáltatások nem koncentrálhatnak csupán júliusra és augusztusra, sem pedig a tavat akkor „lerohanó” vendégekre. Hanem ugyanúgy ki kell szolgálniuk a helyieket, a beköltözőket, a második otthonnal rendelkezőket is.
Hiszen itt van a térségben 350 ezer potenciális vendég! Aki ugyanúgy jó minőségű környezetben szeretne élni, dolgozni, mint a rövid időre érkező turista.
Ha meglátogatunk egy helyes osztrák, szlovén vagy olasz várost, nem pusztán az épített és a természeti környezet miatt érezzük jól magunkat. Hanem attól, hogy kedves, mosolygós, boldog, egészséges helyiek közé érkezünk, jókedvű lakosokkal találkozunk a kávézókban. Korántsem csak a személyzet viselkedésére gondolok, az alap. Hanem a helybeliekre, akik egytől egyik a desztináció „nagykövetei”. A vendégközpontú megközelítés mellett nyitottnak kell lennünk az élménytér koncepcióra is. Semmi újat nem kell feltalálni, a nemzetközi jó gyakorlatokat kell adaptálni.
Mikor lesz ténylegesen is „négy évszakos” a Balatont?
Már most is az, a Balaton már jó ideje egész évben izgalmas, színvonalas szolgáltatásokkal várja a vendégeket. A szezon hosszabbítása helyett mi egy önálló őszi-téli és egy önálló tavaszi szezonban gondolkodunk. A főszezon nem hosszabbítható meg, mert amikor a nyár véget ér, akkor a tó nem tudja többé azt nyújtani, amit nyáron megszoktunk tőle.
Készítettünk egy reprezentatív kutatást, amely visszaigazolta, hogy 10-ből 8 magyar számára a Balaton egyet jelent a hőséggel, a napsütéssel, a fürdőzésre alkalmas hőmérsékletű vízzel, a strandolással, a lángossal, a hekkel és a sörrel. Aki ugyanezt várja ősszel, az csalódni fog. A Balaton-élményt októberben nem a sajtos-tejfölös lángostól kell várni, hanem például egy palack szép bortól, amit festői környezeteben fogyaszthatunk el, akár élő zene mellett.
Ősszel a Balaton egy másik, nem kevésbé szép arcát mutatja. Az időjárás a gyalogtúrázásnak, a kerékpározásnak, a vitorlázásnak, a bor- és gasztronómiai programoknak, valamint a szabadidősport-eseményeknek kedvez. Ugyanígy másképp szép a téli és a tavaszi Balaton.
Ugyanakkor el kell mondani azt is, hogy nem kell minden szolgáltatónak bármi áron négy évszakossá válnia, ezt nem is várhatja tőlük senki, nem is lenne reális cél. Szubjektíve teljesen megérthető az az álláspont, ha mondjuk egy családi vállalkozásként működő éttermet üzemeltető házaspár, akik március elejétől szeptember végéig heti hét napon át napi 12 órát dolgoznak, októbertől márciusig szeretnék kipihenni magukat, a családjukkal foglalkozni, vagy éppen elvégzik a szükséges karbantartásokat.
Hogy lehet elérni, hogy minél többen gondolkodjanak őszi, téli, tavaszi balatoni programokban?
Megannyi magazin, honlap, közösségimédia-oldal foglalkozik folyamatosan a Balatonnal. Mégis: a magyar vendégek körében változatlanul él egy sztereotípia, nevezetesen, hogy „Minek menjünk oda, úgysincs nyitva semmi”. Ennek a párja az a negatív szolgáltatói hozzáállás, hogy „Minek nyissunk ki, úgysem jön senki”. Ez azonban egész egyszerűen nem igaz. Egyre több az olyan balatoni vállalkozás, melynek üzemeltetői törekednek az egész éves nyitva tartásra, illetve eleve egész éves koncepcióban indították az üzletüket. A Balaton a nyár végével nem zár be! Sőt! A térség legkiválóbb vendéglátói megannyi élménnyel várják a pihenni, kikapcsolódni, feltöltődni vágyó vendégeket.
Ezért mi, a VisitBalaton365 az MTÜ-vel, a VisitHungary-vel és a térség meghatározó turisztikai szereplőivel közösen lépünk fel:
Elindítottuk a visitbalaton365.hu weboldalt, amely az év minden hetére legalább három izgalmas programot ajánl, valamint összegyűjtöttük az egész évben nyitva tartó szálláshelyeket, vendéglátóhelyeket, fürdőket és kulturális attrakciókat, ezek között a weboldalon a Szolgáltatók menüpontban lehet böngészni.
Ősz, tél, tavasz, a tóparttól távolabbi területek bevonása a turizmus vérkeringésébe. Ön szerint hol van még tartalék a balatoni turizmusban?
Az idei és a megelőző évek adatait értékelve úgy látjuk, hogy átrendeződőben van a kereslet is, a kínálat is. A belföldi vásárlóerő évek óta stabil, de onnan már jelentős növekedés nem várható. Az idei év kapcsán jegyezzük meg: egy olyan nyári főszezonban, amikor a korábbiakhoz képest később ért véget a tanév, amikor Németországban rendezték a labdarúgó-Eb-t, Párizsban az olimpiai játékokat, nincs azon semmi szégyenkezni való, hogy a Balaton a kiemelkedő tavalyi eredményeket szerényen meghaladó számokat hozta, miközben a szomszédos országok turisztikai hivatalai néhány százalékos csökkentést voltak kénytelenek elkönyvelni. Érdemes lesz figyelni, az adatokat gondosan elemezni, lehetséges, hogy vége annak az evidenciának, hogy a Balatont nyáron nem kell eladni, mert nyáron eladja magát.
Az őszi, téli, tavaszi Balatont egyértelműen erősíteni kell PR- és marketing eszközökkel. Ugyanakkor a belföldi kampányok tervezésénél körültekintőnek kell lenni egy másik szempontból: ha a Balatont nagyon kiemeljük, a belföldi keresletből csak a többi desztináció rovására tud növekedést elérni.
Komoly potenciál rejtőzik Hévíz, Kehidakustány, Zalakaros és Balatonfüred gyógyvízkincsében, a termáltelepülések a Balaton részei. A hidegebb őszi, majd a téli hónapok beköszöntével szerepük még inkább felértékelődik. Egyrészt ezek a létesítmények eleve négy évszakos működésre lettek tervezve. Másrészt a fürdők, illetve a színvonalas wellnessrészleggel rendelkező hotelek jelentősége nem pusztán önmagukban rejlik, hanem látni kell azt is, hogy ide jellemzően hosszabb tartózkodási idejű vendégek érkeznek, akik a térségben kirándulnak is, attrakciókat látogatnak meg, vendéglátóhelyekre ülnek be, tehát más szolgáltatók számára ők is plusz keresletet jelentenek a Balatonon.
Elsősorban a belföldi turizmusban gondolkodnak?
Ahol még jelentős tartalékot látok – ismét hangsúlyozva az egészség- és gyógyturisztikai kapacitásokat –, azok a külföldi küldőpiacok. Utoljára 2003-ban volt olyan év, amikor több külföldi vendég érkezett a Balatonhoz, mint belföldi. Ez az arány az elmúlt húsz évben a mindannyiunk által ismert politikai, gazdasági okok miatt alapvetően változott meg, jelenleg a Balaton vendégeinek 75 százaléka magyar (kb. 2,2 millió vendég), 25 százaléka külföldi (kb. 700 ezer vendég).
Egyfelől a magyar gazdaság érdeke, hogy a külföldi vendégek az Ausztriában, Németországban, Csehországban, Szlovákiában megszerzett jövedelmüket nálunk költsék el. Másfelől fontos, hogy a „magyar tengert” a magyarok a magukénak érzik, és ez így is maradjon. A két cél azonban csak látszólag ellentétes: a válasz a térségi szintű látogatómenedzsment, azaz a kampányok tekintetében olyan időzítés és targetálás, ami az egyes küldőpiacok jellemzőit figyelembe véve elsősorban ősszel, télen és tavasszal csalogat a Balatonhoz több külföldi vendéget.
Ez milyen feladatokat jelent a desztinációmenedzsment-szervezet számára a szolgáltatók felé?
Mindenekelőtt fontosak a jó ajánlatok, természetesen. Azaz segítenünk kell a szolgáltatóknak vonzó csomagajánlatokat, programcsomagokat kidolgozni. Hogy legyen mit promotálni, értékesíteni. Ehhez hatékony PR- és marketingkommunikációs támogatást kell rendelni a négy évszakos, most konkrétan az őszi-téli kínálat bemutatására. Fel kell karolni, segíteni kell az egész éves működésre törekvő vállalkozásokat.
Rendkívül fontos továbbá az összehangolt kommunikáció, az egységes Balaton márka képviselete. E téren jól állunk, a Balaton meghatározó turisztikai szereplői régóta együttműködnek, erre jó példaként említhető a BalatonBor, vagy a Balaton Fagyija, és sok más, hasonló kezdeményezés.
Ami újdonság, hogy a havi rendszerességgel ülésező, a desztináció meghatározó turisztikai szereplőit tömörítő Balatoni Turisztikai Kerekasztal keretei között kidolgoztunk egy közös, őszi kampánytervet, ennek mottója: „1000 indok az őszi Balaton mellett”.
Valójában egyébként jóval több, 1500 szolgáltató tart nyitva év végéig. A kampánytervet az MTÜ-vel és a Visit Hungaryvel közösen valósítjuk meg.
Milyen elemekből áll ez a kampány?
Maga a kampány szeptember 2-án indult, amikor a „Magyarország vár” kiadványsorozatunk Balatonhoz invitáló tematikus száma országszerte 500 ezer példányban és online formában is megjelent. Ezt követően szeptember 6-án, a Somogyi Hírlap által rendezett Médiahajón beharangoztuk, majd szeptember 12-én egy sajtóreggelivel és hozzá kapcsolódó study tourral megnyitottuk az őszi balatoni szezont. Szeptember 16-án útjára indítottuk a hatodik CheckINN turisztikai innovációs ötletversenyt, melynek keretében idén a négy évszakos Balaton témában várjuk a fiatalok újító gondolatait. Még szeptemberben bemutatjuk a Balaton sütijét is, Vonyarcvashegyen. Ezután az év hátralévő hónapjaiban is folytatódnak azok a kisebb-nagyobb akciók, amelyek mind apropóként szolgálnak az őszi Balaton napirenden tartásának.
Ezek közül külön is kiemelném, hogy októberben megnyitjuk az úgynevezett Balaton Bor Bárt, Magyarország legnagyobb borbárját, ami nem más, mint maga a Balaton.
Az akcióhoz olyan borbirtokok, borteraszok, pincék csatlakozhatnak, amelyek maguk által termelt bort értékesítenek, és vállalják, hogy októberben minden héten csütörtöktől vasárnapig nyitva tartanak, várják a bort kedvelő vendégeket, akik vagy egy pohár welcome drinket, vagy 15 százalékos kedvezményt, vagy egy palack bort kapnak ajándékba. A kampányban részt vevő borászatok listáját október 2-án publikálja a VisitBalaton365.